A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola

INTÉZMÉNY

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI
PROGRAMJA

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2007. március 26.

Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2007. március 29.

Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2007. március 29.

Hatálybalépés dátuma: 2007. szeptember 1.

Felülvizsgálat időpontja: 2009-ben a felülvizsgálat megtörtént

Készítette: Magyarné Teliska Gyöngyi

Jóváhagyta: Takaró Tamás esperes, Orbán Kálmán nagytiszteletű úr

TARTALOM

I. Bevezető

II. A fenntartói minőségirányítási program intézményre vonatkozó elemei

1. Önkormányzati elvárások a helyi közoktatási rendszerrel kapcsolatban

2. Az önkormányzat minőségirányítási elvei

3. Jövőkép

4. Elvárások az intézmény működésével kapcsolatban

III. Intézményi minőségirányítási program

1. Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata

2. Intézményi minőségi célok

3. Az intézmény küldetésnyilatkozata

4. Minőségfejlesztési rendszer működtetésére vonatkozó elképzelések

IV. Minőségirányítási rendszer

1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

2. Stratégiai tervezés

3. A minőségfejlesztési teendők

3.1. Jogi dokumentumok megismerése, betartása

3.2. A minőségfejlesztési szervezet működtetése

3.3. Szervezeti kommunikáció

3.4. Elismerés, támogatás

3.5. A vezetői ellenőrzés

3.6. Az intézmény működésének értékelése

3.7. Önértékelés

3.8. Biztonságos intézmény

3.9. A partnerkapcsolatos irányítása

3.10. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

3.11. Helyi képzési kínálat tervezése

3.12. Mérés, elemzés, fejlesztés

3.13. Értékeléshez szükséges közös követelmények, mérőeszközök meghatározása

4. A panaszkezelési rend az iskolában

5. Kulcsfolyamatok, felelősök az intézményben

6. Teljesítmény értékelés szempontja és az értékelés rendje

V. Záró rendelkezések

Melléklet

I. Bevezető

Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a az alábbiak szerint határozza meg:

„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

Az Intézményi Minőségirányítási Program célja egy olyan önálló minőségirányítási rendszer kiépítése, működtetése és folyamatos továbbfejlesztése, amely a partnerek igényeink, elvárasainak felmérésével és figyelembe vételével meghatározza az iskola működésének hosszú, közép, és rövid távra szóló elveit. Tartalmazza a megvalósításra vonatkozó elképzeléséket, amelyek biztosítják az iskola tevékenységének hatékonyságát.

II. A fenntartói minőségirányítási program intézményre vonatkozó elemei

A fenntartó minőségpolitikája a közoktatási intézmények működési folyamatai rendezettségének, hatékonyságának, megbízhatóságának folyamatos javításán keresztül a minőségre törekszik.

Küldetésünk, hogy a nevelés oktatás biztosítsa a méltányosság elveinek érvényesülését erősítve. Feladatunk, hogy az oktatás hatékonyan szolgáljon. A gyermeket Isten ajándékának tekintjük, és a gyermekek nevelésének legfőbb színtere a család. Keresztyén nevelést nyújtsunk gyermekeinknek felekezeti hovatartozásuk tiszteletben tartásával.

1. Fenntartói elvárások a helyi oktatási rendszerrel kapcsolatban

A tanulóinkat művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formáljuk, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Református tanulóinkat egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóinkat vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére neveljük.

1. Átjárhatóság:

· Az oktatási intézményrendszerben a településen élő gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítésének, a rendszer rugalmas átjárhatóságának és a folytathatóság-továbbépíthetőség, elvének biztosítása.

· Biztosítjuk a pályaorientációt az alapfokú képzés 6-8. évfolyamán.

· Erősítjük a gazdaság és oktatás közötti kapcsolatot a valós munkaerő-piaci igényeknek való megfelelős érdekében. Emeljük a magasabb szakmai képzésben, a felsőoktatásban résztvevők és sikeresen végzők arányát.

· A középfokú intézmények képzési kínálatának tervezésénél folyamatosan egyeztetünk a helyi felsőoktatási intézménnyel, hogy az összhang biztosított legyen.

2. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, melyek képessé teszik a fiatalokat új ismeretek, szakmák elsajátítására, megkönnyítve ezáltal a munkaerő-piaci mobilitást.

3. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az alap- és középfokú intézmények informatikai programjának összehangolásával.

4. Az európai dimenzió tudatosítása

· A nyelvtanulás hatékonyságának növelése;

· A nemzetközi kapcsolatok erősítése és szélesítése, melyek által kialakítható a más kultúrák iránti fogékonyság és az európai identitás.

5. Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

· A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése;

· Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása;

· Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem.

6. Az oktatás minőségének fejlesztése

Megfelelő szintű intézmény-működtetési, valamint szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése, amely az intézményi önértékelésekre épül;

A hozzáadott pedagógiai érték mérése a jóváhagyott pedagógiai program alapján;

Minőségelvű, partnerközpontú működés biztosítása, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.

7. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

· A pedagógus szakma fejlesztése a továbbképzések szakvizsgák támogatásával, koordinálásával;

· Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek kiépítése, a teljes szakos ellátottság biztosítása;

8. A tárgyi feltétele javítása

· Eszköz- és felszerelési jegyzék felülvizsgálata és teljesítése;

· A hardver- és szoftver ellátás folyamatos fejlesztése;

· Az akadálymentesítés kötelező feltételeinek biztosítása;

· A digitális iskola feltételrendszerének megteremtése;

· Az uniós és hazai pályázatok még jobb kihasználása a források bővítésére.

9. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása

· Hatékony információs rendszer működtetése a fenntartó és az intézmények között, intézményközi vezetői információs rendszer kialakítása és fenntartása;

· A fejlesztések hatékonyságára vonatkozó adatok elemzése, értékelése alapján és a partnerekkel együttműködve valósulnak meg;

· Az oktatásfinanszírozási rendszer fejlesztése az elszámoltathatóság elvének érvényesítésével;

· Egyházi intézmények közötti együttműködés támogatása.

· A szabad férőhelyek figyelembevételével a nem nagykanizsai gyermekek és tanulók fogadása;

· A helyi döntéshozatalt segítő információs és statisztikai rendszer működtetése

· A működéshez szükséges feltételek biztosítására benyújtott pályázatok esetében pályázati önrész biztosítása.

10. Az egészségnevelés

· Stratégiai program kidolgozása annak érdekében, hogy az adott korosztály egészségi mutatói javuljanak;

· A 6-12 éves korosztály mindennapos testnevelésének megvalósítása;

· A 6. évfolyam végére minden gyermek tanuljon úszni;

· Az egészség-érték szemlélet kialakítása és erősítése;

· A korszerű és egészséges táplálkozás elterjedésének elősegítése.

A minőség iránti elkötelezettség lényeges feltétele, hogy az intézmény mennyire képes megfelelni a kötelező jellegű vagy a magától értetődő elvárásoknak megfelelni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az igények a gyermek, a szülő, a tanuló, a fenntartó és hivatala részéről jelentkeznek, vagy akár az intézményi szervezetből.

2. Az fenntartó minőségirányítási elvei

Törvényesség elve

A törvényesség betartásának feltétele a jogszabályok ismerete, a helyi szabályzók, rendeletek kihirdetése, elérhetőségének teljes körű biztosítása, az intézményre vonatkozó határozat, rendelet eljuttatása.

Ügyfél és partnerközpontúság elve

Az ügyfélközpontúságnak tükröződnie kell a szervezet valamennyi munkatársa hozzáállásában.

Hatékonyság elve

Az emberi erőforrással való hatékony gazdálkodás, figyelmet kell fordítani a feladatok ellátásához szükséges képzettséggel, felkészültséggel, készségekkel, illetve a tudásuknak, ismereteiknek megfelelő feladatokat kapjanak. Az informatika alkalmazása a mások által készített megoldások használata mellett saját rendszerfejlesztést, szoftverfejlesztésekben közreműködést is takar.

Felelősség elve

Az intézmény átlátható és ellenőrizhető működésének előfeltétele a felelősségi viszonyok rendezettsége. Az intézményi alkalmazottak fokozott felelősséggel járó tevékenységét a helyi szabályzóban rögzített több irányú felelősségi rendszer támassza alá.

3. Jövőkép

Folyamatosan növekszik a nevelés-oktatás hatékonysága, a minőségirányítási program segítségével szervezettebbé, és áttekinthetőbbé válik a fenntartói irányítás és az intézményi működés. Tovább fejlődik az önértékelés gyakorlata, kiterjed a folyamatszabályozás.

Az intézmények szakmai és költséghatékonysági szempontokat optimálisan összehangolva működnek.

4. Elvárások az intézmény működésével kapcsolatban

Az intézmény garantálja:

· a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést-oktatást,

· az átjárhatóságot, és a folytathatóságot,

· nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele,

· rugalmasan alkalmazkodjék a környezeti változásokhoz,

· objektív legyen a tájékoztatás a szülőknek és a tanulóknak,

· a hozzáadott pedagógiai érték mérhető, értékelhető legyen,

· minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző,

· segítségnyújtás a mentális problémák megoldásához,

· hatékony gyermek és ifjúságvédelem,

· a tervezés szerepének erősödése.

III. Intézményi minőségirányítási program

1. Az Iskola Minőségpolitikai nyilatkozata

Az Iskola Budapest, Pestszentimre település iskolája.

Jellemzők: Kertvárosi parkos környezetben, teljes szakos ellátással működik.

„A Magyarországi Református Egyház Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve az évszázados gyakorlat folytatásaként tagjai igényének megfelelően a Magyar Köztársaság alkotmánya és a Magyar Református Egyház alkotmánya továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról és a z egyházakról szóló törvények – egyéb jogszabályok alapján oktatás intézményeket tart fenn. A magyarországi református közoktatási intézményekben nevelés és oktatás figyelemmel az állami követelményekre továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagaira Istennek teljes Szentírásban megfogalmazott hitlevelek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.”

„A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református intézmény, mely a gyermeket Krisztusban testvérként fogadja el.”

Nagyon fontosnak tartjuk az alapkészségek szilárd megalapozását, tehetségígéretű tanulók kibontakoztatását.

A tanítás-tanulás során olyan helyzetet teremtünk, amely révén fejlett és hatékony kommunikációs képességekre tesznek szert, mely segíti a társadalmi beilleszkedésben tanítványainkat, igyekszünk családias, szeretetteljes légkörben nevelni és oktatni gyermekeinket.

Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk, hogy reális önismeret és életszemlélet birtokába kerüljenek. Fontosnak tartjuk a harmonikus személyiség fejlődését.

Mindezeket szakmailag jól felkészült, a kihívásoknak naprakészen eleget tevő, segítőkész, az iskolai munkahellyel elégedett munkatársakkal és a velük eredményesen együtt működő szülőkkel valósíthatjuk meg.

Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink személyre szabott, az optimális fejlődést elősegítő szolgáltatást nyújtsanak; a tanulók és a szülők joga, hogy éljenek ezekkel a lehetőséggel.

2. Intézményi minőségi célok

Céljaink között olyanokat fogalmaztunk meg, melyek segítik pedagógiai céljaink megvalósulását. Segítségükkel fejlesztési irányokat fogalmazhatunk meg, javul intézményünk működése.

Rövid távú célok:

A református tanulók számának növelése.

- Valamennyi alkalmazottunk jól felkészült, megfelelő módszertani kultúrával rendelkező legyen.

- Munkatársaink legyenek egyre inkább a minőség iránti elkötelezettek, partnereinkkel szemben segítőkészek.

Közép távú célok:

- Munkatársaink legyenek elégedettek a munkahelyi körülményekkel, kiemelten a döntés előkészítésekhez és belső információ áramlással.

- Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység megvalósítása.

Hosszú távú célok:

- A folyamatok szabályozásának bevezetése kezdődjék meg az eddigi tapasztalatokkal.

- A Pedagógiai Programmal összhangban folyamatosan biztosítsuk mindazon feltételeket, melyek segítségével iskolánk beiskolázása gondtalanul megoldható legyen.

További célok:

1. Partnereink igényeinek megismerése, elvárásaik beépítése a nevelő – oktató munkába; folyamatos információcsere az elért eredményekről.

A megvalósítás időtartama: 2 év

Sikerkritériumok:

- hiteles, bevált mérőeszközök alkalmazása

- partnereink minimum 80 %-os válaszadási aránya

- az erőforrások figyelembe vételével az eredmények beépítése a napi munkába.

Indikátorok:

- visszaérkezett értékelhető mérőeszközök

- válaszadási arány.

2. Hasznos szabadidős és tanórán kívüli programok kialakítása

A megvalósítás időtartama: 2 év.

Sikerkritériumok:

- tanulmányi, sportversenyek szervezése

Indikátorok:

- partneri igények kimutatása

- a lehetőségek számának növekedése

- a résztvevők számának növekedése.

3. Az intézmény által képviselt értékek szinten tartása, az eddig elért, az átlagot meghaladó eredményesség megőrzése.

A megvalósítás időtartama: 2 év

Sikerkritériumok:

- mérések, értékelések alkalmával kimutatott pozitív változás.

Indikátorok:

- konkrét mérés esetén határozható meg.

4. Szervezeti kultúra fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 3 év

Sikerkritériumok:

- mérésekkel kimutatható pozitív változás.

Indikátorok:

- mérési eredmények.

5. Intézményi önértékelés alkalmazása

A megvalósítás időtartama: folyamatos (ütemterv szerint)

Sikerkritériumok:

- a mérések alkalmával kimutatott pozitív eredmények, megerősítések.

Indikátorok:

- az önértékelés eredményei.

3. Az intézmény küldetésnyilatkozata

E mellett igyekszünk a testi-lelki harmonikus fejlődés érdekében gazdag szabadidős és tanórán kívüli tevékenységek folyamatos működtetését.

Az innovatív, minőség iránt elkötelezett, illetve valamennyi munkatárs részére rendszeres továbbképzést, valamint az önképzés lehetőségét biztosítjuk.

Azon dolgozunk, hogy iskolánk barátságos, nyugodt légkörben biztonságban nevelje-oktassa az idejáró gyermekeket.

4. Minőségfejlesztési rendszer működtetésére vonatkozó elképzelések

A minőségirányítási rendszer működési feltételeinek biztosítása az igazgató, az operatív irányítása a minőségügyi csoport feladata.

IV. Minőségirányítási rendszer

1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet.

Szervezetet hoz létre és elősegíti és ellenőrzi a minőségfejlesztési terv végrehajtását.

Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit.

Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal.

Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását.

2. Stratégiai tervezés

2.1. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálata)

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

Határidők:

4 évente a dokumentum átfogó felülvizsgálata,

2 évente aktualizálás.

A folyamat célja: Folyamatosan ellenőrizni, értékelni a pedagógiai program beválását, az iskola életében valamint a törvényi szabályozásban bekövetkezett változások beépítése a programba.

A folyamat lépései:

A közoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosulásának megismerése;
A pedagógiai program módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele;
Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre;
A területek szétosztása a csoportok között;
Tantestület tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról;
A munkacsoportok elemző munkája;
A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, módosító javaslatok elfogadása;
Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok magvitatása;
Módosítások, kiegészítések beépítése a programba;
A módosított pedagógiai program elfogadása a szülői szervezettel;
A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal;
A kiegészített pedagógiai program tantestületi elfogadása;
A pedagógiai program megismertetése a közvetlen partnerekkel;
Felterjesztés az igazgatótanácshoz.

2.2. Az éves munkaterv elkészítése

Az éves munkatervet az igazgató készíti el a tanévnyitó értekezletre.

Alakuló értekezleten a nyári események összefoglalása, előzetes elképzelés a tanévről, előzetesen egyeztetve a munkaközösség vezetőkkel.

Az előző tanév értékelése a munkaközösségek jelzéseinek figyelembe vételével.

Feladatterv előzetes egyeztetése kibővített iskolavezetőségi ülésen, valamint az iskola Szülői Munkaközösségének ülésén.

A nevelőtestület jóváhagyja az írásbeli előterjesztést a tanévnyitó értekezleten

A munkaközösségek egy hónapon belül készítik el a saját munkatervüket.

A folyamat célja: a munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

A folyamat leírása

Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.
Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.
Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.
A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat.
Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.
Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.
Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást az adott lépésnél beavatkozás szükséges.
Ezt követően az igazgató a munkaközösségi tervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.
Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit, és felelőseit.
Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.
Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését.
Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.
A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.
Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói és a nevelői szobában.

3. A minőségfejlesztési teendők

3.1. Jogi dokumentumok megismerése, betartása

Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, valamint a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek. Ezeket a dokumentumokat az intézmény alkalmazottjainak ismerniük, betartaniuk kell. Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.

Folyamatosan járatjuk a Magyar Közlönyt. Egy példánya a könyvtárban tekinthető meg.

Kapcsolódó dokumentumok, szabályzatok – lásd 1. sz. melléklet.

3.2. A minőségfejlesztési szervezet működtetése

Az intézmény vezetője nevezi ki (kéri fel) a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért, működéséért felelős személyt vagy szervezetet, aki, vagy amely - egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működéséhez. A szervezet működését szabályozó dokumentumot az intézmény vezetője az érintettek bevonásával készíti el.

Kapcsolódó dokumentum:

- Az intézményi minőségfejlesztésben dolgozók munkaköri leírása (megtalálható az igazgatói irodában).

3.3. Szervezeti kommunikáció

Az intézmény előre meghatározott időpontban és témában vezetőségi üléseket tart. A megbeszélés nyitott, azon bárki részt vehet, döntéseknél viszont szavazati joggal csak a kibővített iskolavezetés tagjai rendelkeznek. A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyhez minden alkalmazott hozzáférhet.

A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a nem megfelelőség azonnali jelzése, és a nem megfelelőségek azonnali helyesbítése.

A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőhöz jutnak, aki(k) írásos feljegyzés formájában - javaslataikkal együtt - tájékoztatják a minőségügyi vezetőt a történtekről a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

3.4. Elismerés, támogatás

A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat.

A szabályozás tartalmazza a pedagógusok minőségi munkájáért járó kereset kiegészítés odaítélésének feltételeit (tevékenység/feladat, idő, gyakoriság, érintettek, felelős, bizonylatok). Az éves költségvetés ismeretében az intézmény vezetése meghatározza az adott évben adható egyéb jutalomkeretet és a jutalmazás szempontjait.

3.5. A vezetői ellenőrzés

A folyamat célja:

Az ellenőrzésen azt a vezetési funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kell a szervezet célkitűzései, tervei alapján. Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, s ez lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, az eredmények megerősítését a jó módszerek elterjesztését.

Az ellenőrzés alapja, kiindulópontja az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve, illetve a szervezet elé tűzött feladatok, célok lehetnek. Az ellenőrzés során elsősorban azt kell nézni, hogy a tények és a célkitűzések között van-e, és ha van, mekkora az eltérés. Az ellenőrzés során a teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket.

Az ellenőrzésben fontos követelmény, hogy folyamatos és tervszerű legyen. A pedagógiai programnak, munkatervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés tervét is. Ez világossá teszi mindenki előtt, hogy a feladatok végrehajtása ellenőrzésre kerül, azaz a vezető számon tartja a munka egészét, és figyelemmel kíséri a résztvevők teljesítményét. Tervezéskor írásban rögzítjük az ellenőrzés célját, módszerét, időpontját, az ellenőrzést végző személyt. A tervszerűség segít abban, hogy az ellenőrzés ne csak a vezető feladata legyen, hanem a vezető helyettesek, a munkaközösség-vezetők is bekapcsolódjanak. Az ellenőrzési terv elkészítésénél arra is ügyelni kell, hogy ne maradjon lefedetlen terület. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az intézmény vezetősége teljes egészében feltérképezi az iskolai élet minden olyan területét, amelyet ellenőriznie kell.

A pedagógiai ellenőrzés formái:

Közvetlen ellenőrzés

· Beszámoltatás

· Óralátogatás

· Tanórán kívüli tevékenység

· Megfigyelések

Közvetett ellenőrzés

· Dokumentumok tanulmányozása

· Tanulói munkák elemzése

Tervezés

A tervszerűség érdekében az éves munkatervünk része az ellenőrzési terv. Ehhez egy vonalas ütemtervet használunk. Az ellenőrzési területek felsorolása mellett található az ellenőrzés időpontja és az ellenőrzést végző beosztása. Miután az ellenőrzési terv a munkaterv része, így mindenki által ismert, a tanári szobában bármikor megtekinthető, tehát nyilvános.

Az ellenőrzési tervben a pedagógiai munkában az alábbi területeket ellenőrizzük: tanmenetek, naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, bizonyítványok, füzetek, dolgozatfüzetek. Óralátogatások alkalmával gondot fordítunk a pályakezdő és az új kollégákra. A tanórán kívüli foglalkozások, szülői értekezletek, napközis foglakozások szintén az ellenőrzött területek közé tartoznak. A pedagógiai munkán kívül a tanügyigazgatás, a munkáltatói feladatokból adódó területek, a gazdálkodás a legfontosabb ellenőrizendő területek.

Az óralátogatások után következik az értékelő megbeszélés, ahol jelen van az érintett nevelőn kívül a munkaközösség vezető is, ha ő is ott volt az órán. A nevelő önértékelése után a munkaközösség vezető mond véleményt, majd az igazgató foglalja össze a tapasztalatokat, ad előre mutató javaslatokat, vagy megerősíti a jó módszerekkel dolgozó kollégát.

Megfigyelési szempontok

Az óralátogatás alkalmával a cél határozza meg a megfigyelési szempontokat. Ilyen szempontok lehetnek:

A pedagógusok magatartásának, munkájának megfigyelése;
A tanulók munkájának megfigyelése;
Valamilyen területen mélyebb vizsgálat.

Az óralátogatás szempontjait a nevelővel előre tudatjuk.

Az óralátogatáson túl kiemelt terület még a tanügyi dokumentumok ellenőrzése:

A naplók folyamatos, naprakész vezetése, anyakönyvek határidőre történő megnyitása;
Az ellenőrzők és a naplók egyeztetése;
Tantárgyfelosztás, órarend;
Mulasztások pontos jelölése, összesítése;
Füzetek, dolgozatfüzetek vezetése;
Tanuló nyilvántartás.

Munkáltatói feladatokból adódó ellenőrzések

Átruházott jogkörök ellenőrzése;
Személyzeti munka;
Munkaidő pontos betartása;
Technikai dolgozók munkavégzése.

Gazdálkodás

Beszerzések;
Leltár;
Karbantartás;
Térítési díj beszedése, továbbítása;
Túlóra, helyettesítés elszámolása.

Egyéb területek

Munka-, tűz és vagyonvédelem;
Rendszeres orvosi ellátás;
Tanulóbalesetek megelőzése;
Ügyelet;
Tantermek folyosók, illemhelyek, udvar stb. tisztasága.

Az ellenőrzést végzők beszámolója

Az ellenőrzéssel megbízottak az ellenőrzés tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek, és tantestületi értekezleten tájékoztatják a pedagógusokat az észleltekről. Az ellenőrzést végzők írásban összegzik tapasztalataikat, melyeket a tanév végén eljuttatnak az intézményvezetőnek. Az igazgató valamennyi részterület felelősének beszámolójából, értékeléséből állítja össze éves jelentését, majd a pedagógus közösség megvitatja, véleményezi a hallottakat, és dönt az elfogadásról.

3.6. Az intézmény működésének értékelése

A folyamat célja:

Az intézményértékelés az iskola mint egész értékelésére irányul, azaz kiterjed az intézmény közvetlen környezetének valamennyi, az oktatás szempontjából fontos adottságára vagy jellemzőjére. Az intézményértékelés az intézménynek mindazon adottságaira, jellemzőire irányul, amelyek az intézmény eredményességét, minőségét befolyásolják. Az eredményességet a következő indikátorokkal mérhetjük:

Iskolai stratégia

- Az intézményértékelés egyik első célja, hogy megfelel-e az intézmény a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott stratégiai elképzelésnek, önmeghatározásnak.

Az iskola környezete, iskolahasználók:

- Az iskola közvetlen társadalmi környezete;

- A tanulók és családjuk társadalmi-gazdasági jellemzői, jövedelmi viszonyok, iskolázottság, foglalkozási csoportok, munkanélküliség;

- Az iskolába lépő tanulók felkészültsége, a tanuláshoz való viszonya;

- Speciális csoportok a tanulók között.

Anyagi feltételek

- A kitűzött célok és az anyagi feltételek kapcsolata;

- Költségvetési eszközökkel való gazdálkodás ésszerűsége;

- Az iskola saját bevételei és bevételi lehetőségei;

- Az iskolaépület és a közvetlen környezet fizikai állapota;

- Taneszközökkel való ellátottság.

Szervezeti-vezetési jellemzők

- A vezetés stílusa és minősége;

- Belső értékelési és minőségbiztosítási mechanizmusok;

- Belső információáramlás;

- Innováció;

- A tanulók aktivitása a szervezetben;

- A tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolatok;

- Az iskola légköre, szervezeti kultúrája;

- Tanulók, tanárok, szülők elégedettsége;

- Az iskolát övező nyilvánosság.

Személyi feltételek

- A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége;

- Új pedagógusok alkalmazásának módja;

- A minőségi munka elismerése ;

- A pedagógusok továbbképzése, az önképzés támogatása;

- A pedagógusok által kezdeményezett innovációk;

- Az oktatást segítő egyéb személyzet.

Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek

- Szakmai szolgáltatások igénybevétele;

- Alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési megoldások;

- A tanulók motiválása, aktivizálása, érdeklődésük felkeltése;

- Differenciálás, felzárkóztatás;

- Választási lehetőségek;

- Tanórán kívüli programok;

- Tanulói teljesítmények, tanulói viselkedés;

- A hozzáadott pedagógiai érték kimutatása (bemeneti, kimeneti mérések);

- Továbbtanulási adatok;

- Évismétlések, lemorzsolódások;

- Fegyelmi problémák, deviancia.

Jogszerűség

- Alapvető dokumentumok megléte (alapító okirat, SZMSZ, pedagógiai program, házirend, különböző szabályzók, munkatervek);

- A jogszabályi változások nyomon követése a dokumentumokban.

Az intézményértékelés technikája

Belső önértékelést végzünk az alábbi módszerekkel:

- A már meglévő dokumentumok, értékelések, mérési eredmények elemzése;

- Új adatok és információk begyűjtése:

Számszerűsíthető adatok ( pl. tanulólétszám, kérdőívek adatai);

Nem számszerűsíthető információk (interjúk, élmények, események).

Az önértékelést a pedagógusok erre megbízott tagjai végzik, az eredményt megvitatja a tantestület, majd elfogadja.

Az értékelés hasznosulása:

Az értékelés akkor lehet eredményes, ha arra olyan cselekvési program épül, amely a jövőben megteendő lépéseket is rögzíti.

3.7. Önértékelés

Az önértékelés célja: az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése.

Az önértékelés tervezett gyakorisága: 2 év

Az önértékelés konkrét időpontját az intézmény vezetése jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti.

Az értékelés szempontjai:

a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

a meglévő folyamatok szabályozottsága

a szabályozási rendszer teljes körűsége

az erőforrások figyelembevételének módja

a partneri igények figyelembevételének módja

Az értékelés gyakorisága: négyévente történik Irányított

Az önértékelés módszere: az önértékelés csapatépítő tréning keretében csoport munkában történik, a munkatársakból az értékelés elvégzésére csoportot kell kialakítani.

Az értékelő folyamat lépései:

· A csoportok összetételének megtervezése, tájékoztatása és megbízása.;

· A csoportok képzése;

· Az egyes témakörök feldolgozásához segédanyag (szempontsor) biztosítása a csoportok részére;

· Az egyes csoportok elkészítik saját feladatterveiket,

· A csoportok adatgyűjtése és feldolgozása, a csoportvélemények kimunkálása;

· A csoportok prezentációja munkatársi értekezlet keretében;

· Nevelőtestületi kiegészítések, vita, legitimáció.

Résztvevők köre: az értékelésbe valamennyi munkatársi kört be kell vonni.

Keletkezett dokumentum: az önértékelés eredményéről összefoglaló készül, melyben az értékelés területeit a feldolgozó csoport és a tantestület véleménye alapján minősíteni is kell: kiemelkedő, elfogadható, fejlesztendő. Ezt az összefoglalót a teljes munkatársi körrel ismertetni kell, melynek felelőse az intézmény vezetője.

3.8. Biztonságos intézmény

Az intézmény szabályzatokban rögzíti a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, megfelelő tárgyi és környezeti kultúra kialakítását. Megnevezi azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök az infrastruktúra állapotát, felméri a veszélyeket.

Szabályozza a tanulói és munkatársi mentálhigiéné érdekében a következőket:

- egészségügyi vizsgálatok

- munkaegészségügyi vizsgálatok

- intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, éves munkaterve

- tanároknak a területre vonatkozó munkaköri feladatai.

Az ideális munkakörnyezet (pl. rendezett, tiszta belső és külső környezet) biztosítása, fenntartása a vezetés feladata.

3.9. A partnerkapcsolatok irányítása

3.9.1. A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérési, eljárásrendje

A közvetlen partnerek azonosítása, igényfelmérése és elégedettségének mérése évenként történik. Ezek alapján meghatározzuk a feladatok prioritását.

Szabályozott folyamat, lépésekkel, azok be-és kimeneteivel felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal.

Tartalmaz továbbá:

1. Partneri adatbázist (azonosított partnerek)

2. Szempontlistát a partneri igényméréshez

3. Részletes szempontlistát (területek és partnerek)

4. Mérési rendet (a partnerek megnevezésével, a mérés módszerével a mintavételi eljárással a mérés gyakoriságával/időpontjával, a partnerek tájékoztatásával)

3.9.2. Kommunikáció a partnerekkel

· A közvetlen partnerektől évente kérdőívek, interjúk vagy kerekasztal beszélgetések folyamán nyerünk információt.

· Irányított kommunikáció – az intézményi marketingmunka szabályozása.

3.10. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

3.10.1. Kiválasztási és betanulási rend működtetése

A szabályozás célja:

Az intézmény számára a legmegfelelőbb munkaerő kiválasztása, az új dolgozó bevezetése, megismertetése a helyi körülményekkel, elvárásokkal.

Iskolánk – a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével – határozza meg a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait.

Ezek:

1. A munkakörre vonatkozó képzettség, szakképzettség;

2. Olyan pedagógus elsősorban, aki angol nyelven be tud segíteni a képzésbe;

3. Olyan dolgozó, aki barátságos, nyílt légkört kedveli és annak érdekében tesz;

4. Önképzésre vállalkozik, azon részt vesz.

A kiválasztás folyamata:

- Vezetői döntés: a megüresedett helyre új munkaerőt kell felvenni.

- Előkészítő szakasz: A pályázat kiírása, annak minél szélesebb körben való ismertetése

Információgyűjtés a pályázókról, interjúk.

- Vezetői döntés: megtörténik a kiválasztás.

Kiválasztási szempontlista:

- A pályázati kiírásnak megfelelő szakmai végzettség;

- Egyéb, az intézményben hasznosítható végzettség;

- Gyermekszeretet;

- Innovatív hajlam;

- Alkalmazkodó képesség;

- Nyitottság, kiegyensúlyozottság.

Interjúterv

- Üdvözlés, kölcsönös bemutatkozás, kötetlen beszélgetés;

- A betöltendő állás bemutatása;

- Személyes adatok, családi állapot, kötődések;

- Iskolai végzettség;

3.10.2. Továbbképzési rendszer működtetése

a./ Folytatjuk a megkezdett főiskola képzések finanszírozását,

b./ Az iskola céljával megegyező képzési formákat

c./ Iskolánkban mindenekelőtt a helyi igény kielégítései a mérvadóak, ezt figyelembe véve a felsőoktatási intézmények, a szakmai szolgáltató szervezetek és a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézetek továbbképzésének a támogatása.

d./ fontos szempont, hogy:

A napi munkát segítő, gyakorlatorientált, rövidebb időtartamú továbbképzések;

Kevesebb munkaidő kieséssel járók;

Összköltsége kedvezőbb;

Melyek a legintenzívebbek.

Továbbképzési rend kialakítása

1. Jelentkezés továbbtanulásra a meghatározott nyomtatványon;

2. Beadása az iskolavezetőségnek;

3. Javaslatok elbírálása;

4. Az adott képzési év javaslatainak előterjesztése, nevelőtestületi elfogadása.

Belső továbbképzések rendje

Belső továbbképzéseket a tantestület igénye alapján indítunk. Ennek elsődleges célja, hogy a legújabb módszertani kérdések kerüljenek nevelőtestületi, vagy kisebb csoportban feldolgozásra. Ezek elsősorban gyakorlati tapasztaláson alapuló továbbképzések legyenek.

Ezek megfogalmazására és elfogadására a tanévnyitó értekezleten, az éves munkaterv elfogadásakor kerül sor.

3.10.3. Belső értékelési rendszer működtetése

Szempontsor:

1. Tevékenység – hatékonyság, eredményesség:

változatosság,

elmélyülés

kapcsolata a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal,

munkastílusa,

dokumentációk kezelése, határidők,

tanmenetek tartalmi értékelése,

intézmény szempontjából hasznosság.

2. Munkakörülmények:

személyes kapcsolatok – tanulóval,

szülővel,

munkatárssal,

vezetéssel.

Három szakaszban történik az értékelés előkészítése:

1. A munkatárs készít egy önértékelést a fenti szempontsor alapján.

2. A munkaközösség vezető készít egy interjút a munkatárssal.

3. Betekintés az egyéni munkafolyamatba – óralátogatás, munkafolyamat megfigyelése.

Ezt követi a vezetői összegzés: igazgató

A tapasztalatok közös megbeszélése az érintettel, megfelelő következtetések levonása.

A munkatársak értékelésének rendszere felmenő jelleggel indul be, úgy, hogy az adott évben – egy-egy munkaterület munkatársait értékeljük. Az értékelést végző vezetők:

igazgató,

igazgató helyettes

munkaközösség vezetők

egy-egy munkaközösség által választott személy

Az intézményi önértékelés szempontjai

Értékelési területek	Adatok, indikátorok
Tárgyi feltételek	Épület állapota, környezete, tantermek száma, tornaterem, szaktanterem, szertár, konyha, ebédlő, könyvtár, tanári szoba, vezetői és ügyviteli irodák
Tárgyi feltételek	Kötelező taneszközök ellátottsága, állapota, számítógépes munkahelyek Férőhely, kapacitás
Társadalmi feltételek	Elégedettség-mutatók
	Tanulók szocio-kultúrális háttere
	Tanulólétszám, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékos, etnikai kisebbséghez tartozó, magatartási-tanulási problémás gyerekek aránya Továbbtanulási, munkába állási lehetőségek
Pénzügyi feltételek	Központi költségvetésből normatíva, fenntartói kiegészítés. Működési bevételek, pályázati támogatás, alapítvány, szakképzési hozzájárulás ,térítéses képzések. Óraszámok, többlet órakeret, napközi, szabadidős foglalkozások, táborok, erdei iskola.
Pedagógusok Alkalmazottak	Számított pedagógus álláshely, tényleges pedagógus létszám. Pedagógus továbbképzési tervek Pedagógiai munkát segítők. Képesítési előírásoknak való megfelelés, bérbeállás.
Eredményesség	Tanulmányi eredmények, tudásszint mérések eredményei. Vizsgák, versenyeredmények. Bukások, lemorzsolódás, továbbtanulás. Tanulási, gondolkodási képességek, alapkészségek szintje. Tanulási motiváció, attitűd. Szociális készségek.
Struktúra, vezetés Szervezeti kultúra Pedagógiai folyamatok	Szabályozottság, szervezettség, törvényesség, tanügy-igazgatási tevékenység. A vezetés elfogadottsága, minősége, információáramlás. Tantestületi klíma, alkalmazotti elégedettség. Konfliktusok, problémamegoldás, innovációk. Pedagógiai-nevelési program minősége, értékek, célok, intézményi specialitások. Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága. Tanulásirányítás, teljesítménykövetés, tanulói különbségek kezelése. Speciális programok eredményessége.
Külső kapcsolatok	Szülőkkel való kapcsolattartás Kapcsolat más intézményekkel, együttműködés.

Területek

Az értékelés módjai

Értékelést végzi

Sikerkritérium

1.1. FELTÉTELRENDSZER

Tárgyi feltételek

Épület, környezeti jellemzők
A minimális felszereltség

Adatbázis

Önértékelés

Éves statisztikai elemzések

Kétévenként

2008-ra az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak

Társadalmi feltételek (mikro és makro-környezeti elemek)

Elvárások, elégedettség
Szociokulturális háttér
Munkaerő-piaci környezet

A partneri igényfelmérés értékelésének megküldése a fenntartóhoz

Adatbázis

Önértékelés

Kétévenként

Elvárásoknak megfelelés

Pénzügyi feltételek

Intézményi költségvetés
Egyéb források, pályázatok, alapítványok

Pénzügyi előírások alapján

Adatbázis

Önértékelés

Évenként

Önköltség csökkentése

1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK

A pedagógusok minősége

Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia
Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minősége
Pedagógiai munkát segítők

Önértékelés

Továbbképzések célvizsgálata

Két évenként

Maximális szakos ellátás,

szakvizsgások számának növelése.

Eredményesség

Tanulók tantárgyi felkészültsége
Tanulmányi eredmények, vizsgák, versenyeredmények
Továbbtanulás, lemorzsolódás
Gyermekek iskolaérettsége, tanulási képességek
Nevelési eredmények
Tanulási motiváció, attitűd
Szociális és pszichológiai készségek

A pedagógiai mérés-értékelés országos rendszerébe való bekapcsolódás

Tesztek, feladatlapok

Önértékelés

Adatbázis

Évenként.

Tanulmányi átlagok megőrzése,

Hozzáadott értékek kimutatása

Iskolai tanulási attitűd, feladatiránti elkötelezettség növelése

*Területek*	*Az értékelés módjai*	*Értékelést végzi*	*Sikerkritérium*
1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Tanügy-igazgatási tevékenység, dokumentáció, szabályozottság lfogadottság	Törvényességi ellenőrzés *Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett mérések értékelésének megküldése a fenntartónak* Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén	éves beszámoló
	Önértékelés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérés- értékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak	éves beszámoló
	Önértékelés Tesztek, feladatlapok	két év

3.11. Helyi képzési kínálat tervezése

A partneri igényfelmérés során felvetődő kérdéseket megvizsgáljuk, a konkrét javaslatokat az iskolavezetés megbeszéli. Az elmúlt időszakban történt mérések esetében jelentős igény más, eddig nem alkalmazott tantárgy iránt igény nem merült fel. Az iskola vezetősége a környezet közvetlen hatására és a belső lehetőségekre támaszkodva kezd egy erőteljes, elsősorban az angol oktatásában történő pozitív jellegű változtatást.

A szakkörök és egyéb körök szervezése év elején történik, amikor a diákönkormányzat segítségével és az osztályfőnökök támogatásával felmérjük az igényeket a szakkörök indítását illetően.

3.12. Mérés, elemzés, fejlesztés

Cél: kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben.

Feladat:

A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése,

A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése,

A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába,

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai:

A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy gyengén motivált tanulók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy ahogyan tanítják őket. Nem mindegy, hogyan történik a tanuló értékelése az iskolában, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását, így magatartásmódosító erővel rendelkezik.

A megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő információja igazságos, érvényes és megbízható-e.

A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktató nevelő munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, témazáró minősítés rendszere évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes ismertetése a tantárgyi programok feladata.

Az ellenőrzés során az életkori és szaktárgyi lehetőségek figyelembevételével a szóbeliség és írásbeliség 50-50%-os arányának elérése kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a folyamatos szóbeli ellenőrzésnek és értékelésnek.

A pedagógiai értékelés célja: átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása.

A pedagógiai értékelés alapelvei:

legyen objektív, érvényes, megbízható,

sokoldalú, változatos értékelési formák,

feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének,

fontos a szép, helyes magyar beszéd kialakítása, a kifejezőkészség, a kommunikációs készség fejlesztése, személyre szóló legyen,

ösztönző hatású legyen,

nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű,

a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen,

folyamatos legyen,

kiszámítható legyen,

legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás),

megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett ).

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden nevelő köteles betartani.

A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei:

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése;

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték);

a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált értékekhez;

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára;

önértékelés, önálló tanulás.

A további elemzések részletes háttér változókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki:

1. A tanulók iskolával, illetve tanulással kapcsolatos általános viszonya; motiváció, elkötelezettség; az egyes tantárgyakkal és az olvasással kapcsolatos érdeklődés, aktivitás.

2. A tizenévesek jellemző tanulási stratégiáinak bemutatása a teljesítménnyel való összefüggésben, valamint a számítástechnikai eszközök tanulásban betöltött szerepének jellemzése.

3. A fiúk és a lányok teljesítményének különbsége az egyes tantárgyi területeken; a különbségek mértéke nemzetközi összehasonlításban; a fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődésének különbségei; a tanulás iránti elkötelezettség terén fennálló különbségek; a tanulási stratégiákban és az önértékelésben tapasztalható nemek szerinti különbségek.

4. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggései a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége szerint; a család életszínvonala szerint; a család által biztosított kulturális javakhoz való hozzáférés és kulturális aktivitás szerint; a családi kommunikáció jellege, gyakorisága és minősége szerint, valamint a családszerkezet szerint.

5. A tanulási környezet és az iskolaszervezet témakörben: az iskolai és az osztályt jellemző klíma; a tanári támogatás; a tanulók, a tanárok iskolai közérzetét befolyásoló tényezők; az iskolán kívüli tanulás; az oktatási beruházások eredménye

vagy hiánya (pl. tanárhiány, eszközellátottság, oktatásra fordított források), iskolavezetés; iskolaszervezet; magán és állami fenntartású iskolák eredményessége.

Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete:

A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (formatív vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban, témazáró értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus) félévi és év végi minősítés, (döntően szummatív vagy diagnosztikus).

A pedagógiai értékelés súlypontjai: a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése.

3.13. Értékelésez szükséges közös követelmények,

mérőeszközök meghatározása

Ennek a folyamatnak az irányítója: igazgató

3.13.1. Intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése

· Helyi tanterv szerinti mérések: A meghatározott időközönkénti és témakörben, elvárásoknak megfelelően – tanmenet

· A tananyag elsajátításának megfelelő indokoltságú felmérések ütemezése – tanmenetekben való jelölése

· Helyszíni ellenőrzés – óralátogatások

· Dokumentáció áttekintése

· Partneri igénymérés

· 6. évfolyam: szövegértés – kompetencia mérés

· Kimenet ellenőrzése: nyolcadik osztályban év végén – matematika, magyar, idegen nyelv

Éves értékelés

Célja: az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

3.13.2. Mérési - értékelési rendszer időtervezete

Tanév	2007/2008		2008/2009		2009/2010		2010/2011
Mérés	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége
Mérés	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége	Tanév eleje	Tanév vége
Iskolaérettség	X		X
DIFER	X		X		X		X
Idegen nyelv		X					6-8. évf.
Alapkészségek		X		X
Matematika
Nyelvtan, helyesírás		X		3. évf.
Tanulási attitűd					X
Történelem		X			6-8. évf.
Kognitív képességek							X
Értő olvasás		X		4-8. évf.	4-8. évf.		4-8. évf.
Fizika alapok					7. évf.
Természetismeret					3-7. évf.
Testi erőnlét mérés	X		X		5-8. évf.
Nevelési eredmények, szociometriai mérés	X		X		X

4. A panaszkezelési rend az iskolában

4.1. Panaszkezelés tanuló esetében:

1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul.

2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.

3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé.

5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal.

6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé.

8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek.

A folyamat gazdája aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

4.2. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére:

A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza.

A felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal.

Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal.

Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást.

Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez.

15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.

Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.

Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

A folyamat gazdája aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

5. Kulcsfolyamatok, felelősök az intézményben

Ssz.	Jelzés	Tartalmi meghatározás	Eljárás neve	Folyamat vezetője
1.		Pedagógiai Program felülvizsgálata	Stratégiai tervezés	igazgató
2.		Intézmény éves munkájának tervezése	Éves tervezés	igazgató
3.		Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez	Vezetői ellenőrzés	mk. vezetők
4.		A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése	Irányított önértékelés	mk. vezetők
5.		Az intézmény működésének, szabályozásának és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.	Éves munkaterv értékelése	mk.vezetők

Felelősség mátrix

Szervezeti egység, v. folyamatgazda		Szervezeti egység, v. folyamatgazda
A	.........................................................	J	.........................................................
B	.........................................................	K	.........................................................
C	.........................................................	L	.........................................................
D	.........................................................	M	.........................................................
E	.........................................................	N	.........................................................
F	.........................................................
G	.........................................................
H	.........................................................
I	.........................................................

Ssz.

Folyamat

Stratégiai tervezés

Éves tervezés

Vezetői ellenőrzés

Irányított önértékelés

Partner azonosítás, igény, elégedettség

Kiválasztási és betanulási rend működtetése

Továbbképzési rendszer működtetése

Belső értékelési rendszer (munkatársak)

Eszköz, felszerelés, épület biztosítása – infrastruktúra

10.

Gazdasági és pénzügyi folyamatok

11.

Konyha

12.

Beiskolázás

13.

Módszertan –eszköz és kultúra

14.

Tanulás támogatása

15.

Az adott csoport előrehaladásához szükséges éves pedagógiai tervezés (tanmenet)

16.

A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök

17.

Pedagógusok együttműködése

18.

Az intézmény működésének éves értékelése

19.

A 8. osztályosok nyomon követése

20.

Tankönyv megrendelés

21.

Belső audit

6. Teljesítmény értékelés szempontja és az értékelés rendje

Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások

A fejlesztő szándék elve

Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:

• legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;

• legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;

• egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;

• legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;

• segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

A sokoldalúság elve

Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van:

• tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;

• vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket;

• minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

A méltányosság elve

Mivel nagyon kényes kérdésről van szó:

• a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert;

• kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;

• törekedjen objektivitásra;

• csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;

• a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen;

• minden részletében átlátható legyen;

• lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;

• az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;

• adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;

• segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;

• ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

Az elméleti megalapozottság elve

A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz,

• amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;

• amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre.

A kivitelezhetőség elve

Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre:

• legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes;

• ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű.

Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok

- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;

- nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést;

- segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok

- elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;

- elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;

- elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;

- adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához;

- javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;

- adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez;

- adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos

döntésekhez.

2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete

A követelményrendszer alapjai és összetevői

A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:

- az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemző) és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;

- egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülői képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren;

- az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket.

A vizsgálandó területek

A fenti összetevők – a tanári munka komplexitásából adódóan – egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyről első látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére.

Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek:

- a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése;

- a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;

- a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;

- a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;

- a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;

- a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;

- a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.

Az információgyűjtés eszközei

Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat:

• Óralátogatási Lap

• Önértékelő Lap

• Véleménykérő Lap

• Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap).

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. (Pl. a Tanulói Kérdőív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató nevelő munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az előbbi terület terítékre kerül az Óralátogatási Lapon, az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon és az Értékelési Beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az Önértékelő Lap és az Értékelési Beszélgetés is.)

Az értékelés lebonyolítói

Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelő Team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével. (A munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek.

A mérőeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Team tagjainak feladata, a Tanulói Kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett tanár és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.

Az értékelési ciklus

A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során

- az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik;

- két alkalommal (minden év júniusának elején) a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét;

- a ciklus vége felé az érintett tanár (az adott év májusában-júniusában) két különböző típusú – egy önértékelő és egy véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki;

- a ciklus legvégén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az Értékelő Team tagjainak részvételével) egy Értékelő Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat;

- a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - Értékelési Összesítő Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat;

- minden év szeptemberében az Értékelési Felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.

3. A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai

Az Óralátogatási Lap

A kétéves ciklus során a munkaközösség-vezetője vagy munkaközösség-vezetői évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselő Team-tag pedig legalább egyet. (Azaz egy tárgy esetén három, két tárgy esetén öt látogatásra kerül sor.) Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak.

A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt:

A = kiváló, átlagon felüli

B = jó, de nem rendkívüli

C = közepes

D = gyenge, de nem elfogadhatatlan

E = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan)

X = nem értékelhető, mert nincs elég adat

Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség.

Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat (alaphelyzetben a 27. 28. és 29. kritériumok) a Team igazgatósági tagja nem értékeli (akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezető(k) kompetencia-körébe tartozik).

Az egyes minősítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából – utólag pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint:

A = 5

B = 3

C = 1

D = mínusz 2

E = mínusz 4

A D-s és az E-s minősítést a látogatónak (szóban az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva.

Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk).

Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az Óralátogatási Lap 7. sz. kritériuma értelemszerűen az itt tapasztaltak alapján, utólag értékelendő. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal.

Az Értékelő Beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az Értékelési Összesítő Lapra. Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítő Lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket.

Az Önértékelő Lap

Az Önértékelő Lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie.

A lap értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő Lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség, a tantestületi átlagok e nélkül is kiszámíthatók.

Megjegyzések a Lapon szereplő egyes kritériumok értelmezéséhez:

1. kérdés: Itt nyilvánvalóan – jel nem szerepelhet. + jelet kap az, aki rendelkezik valamilyen posztgraduális végzettséggel vagy éppen most vesz részt ilyen képzésben. Az hogy a fejlesztendő célok közé ezt a tételt felveszik-e, közösen döntik el az Értékelési Beszélgetés résztvevői.

2. kérdés: Mint az 1. kérdésnél.

3. kérdés: Jelentős iskolai szintű feladatok, mint például iskolai ünnepélyek/rendezvények szervezése, fontos iskolai dokumentumok/pályázatok elkészítése, az iskolai órarend elkészítése, az iskola évkönyvének szerkesztése, külföldi diákcsere programok, túrák szervezése, érdekképviseleti tevékenység stb. tartoznak ide, ha nem jár értük külön bérezés vagy órakedvezmény.

4. kérdés: Jelentős, fizetett és/vagy órakedvezménnyel járó, iskolai szintű feladatok tartoznak ide, mint például osztályfőnökség, szakkörök, korrepetálások, önképző körök vezetése, munkaközösség-vezetés, igazgatóságban való részvétel, vezetőtanári tevékenység, ünnepélyek, rendezvények szervezése stb.

5. kérdés: Főleg, de nem feltétlenül, az osztályfőnökséggel kapcsolatos, de a kötelezőn felüli, osztályszintű tevékenységek tartoznak ide, mint például ünnepélyek, rendezvények szervezése, extra osztálykirándulások/táborozások szervezése, tanórán kívüli színház/mozi és múzeumlátogatások szervezése stb.

6. kérdés: Olyan a hétköznapi tanári tevékenységen túlmenő (iskolai vagy iskolán kívüli, fizetett vagy nem fizetett) szakmai tevékenységek tartoznak ide, mint tanulmányi versenyek szervezése, vizsgabizottságokban való részvétel, tananyagírás, publikáció, továbbképzés tartása, előadás tartása szakmai konferencián stb.

7. kérdés: Olyan mulasztások tartoznak ide, mint a késés, adminisztratív teendők (naplóbeírás, leadási határidők) elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása stb.

A Véleménykérő Lap

A kérdőív alapvető célja az, hogy

- lehetőséget adjon az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban;

- segítsen az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában;

- segítsen a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében.

A Véleménykérő Lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Team Igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelő konklúziókat.

Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítő Lap

A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérő Lapot is.

A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Team tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a Team igazgatósági tagja vezeti. A tipikus napirend a következőképpen nézhet ki:

1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről.

a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása;

b. A Tanulói Kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;

c. Az Óralátogatási Lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;

d. Az Önértékelő Lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;

2. Megvitatják a Véleménykérő Lapon felvetett kérdéseket;

3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítő Lap „Több figyelmet érdemlő területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. (Az Összesítő Lapot lásd az 5. sz. mellékletben.)

Legkésőbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Team igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési Összesítő Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

4. Felelősök és feladatköreik

Az Értékelési Felelős

Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató, azaz az Értékelési Felelős felügyeli. Feladatai:

- a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése;

- az Értékelő Teamek beosztása;

- az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit;

- az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít;

- a Tanulói Kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén.

- a vizsgálat egységességének a biztosítása;

- bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.

Az Értékelő Team

Egy tanár értékeléséről az Értékelési Felelős által kijelölt Értékelő Team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: a 2. számú függelék szerint.

A Team igazgatósági tagja

- felelős ciklusonként legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot;

- felelős a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk);

- felelős az Értékelési Beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért;

- felelős az Értékelési Összesítő Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelősnek való átadásáért.

A Team munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai

- felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért; ők választják ki a meglátogatandó csoportot;

- részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen;

- aláírják az Értékelési Összesítő Lapot.

Az iskolatitkár

- felelős a tanulói vélemények összegyűjtésének megszervezésért.

Az érintett tanár

- fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő Team tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába;

- az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal;

- minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről;

- minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az iskola összesített eredményeiről;

- önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről;

- véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.;

- a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében;

- a ciklus végén Értékelési Összesítő Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges;

- panaszt tehet az Értékelési Felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.

A tantestület egésze

- a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát;

- minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az Igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről;

- ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés

Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani.

Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési Összesítő Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési Összesítő Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési Összesítő Lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő Lap más munkáltatónak nem adható át.

Az adatok felhasználása

Az érintett tanár

- megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;

- az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni;

- amennyiben – az értékeléstől függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait;

- kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.

A munkaközösség-vezető

- a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó

tanár Értékelési Összesítő Lapját;

- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához;

A munkáltató (az Igazgató és helyettesei)

- bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítő Lapjához;

- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett tanár munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg;

- felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg;

- felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg;

- az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra;

- a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.

Az Igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat

- érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására;

- fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához;

- elbocsátás kezdeményezéséhez;

- információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.

6. Eljárási szabályok

1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.

Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,

- amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív);

- amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett;

- amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos;

- amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés előtt.

2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik.

3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés.

4. Az Értékelő Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a tanár szavazata legyen döntő.

5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési Felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelősön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem.

6. A tanár – az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel.

Ennek tagjai:

- az Értékelési Felelős, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Teamnek.

Ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett másik tagja;

- egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag;

- a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja;

A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

V. Záró rendelkezések

A program felülvizsgálatát a jogszabályok változása, vagy az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik, de ötévenként átvizsgálás mindenképpen szükséges.

A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát.

Kelt: Budapest, 2006. március 19.

Magyarné Teliska Gyöngyi

igazgató

A Minőségfejlesztési Programot a Szülői Munkaközösség 2006. március 26-án megtárgyalta és támogatta.

Kelt: Budapest, 2006. március 26.

Czibulyásné Kaposi Veronika

aláírás

Az alkalmazotti értekezlet 2006. március 26-án egyetértett és elfogadta, a Nevelőtestület 2006. március 11-én megtárgyalta és elfogadta az iskola Minőségfejlesztési programját.

Kelt: Budapest, 2006. március 26.

Szabóné Bertók Mária

aláírás

Felülvizsgálat időpontja: Budapest, 2009. április 20.

1. sz. melléklet

Melléklet

Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete

	Dokumentumok megnevezése	Megléte (van/nincs)	Mikor volt ellenőrzés	Feladat	Felülvizsgálat időpontja	Felelős
1. Alapvető általános dokumentumok	1.1. Alapító okirat	X	2006	folyamatos	jogszabály sz.	igazgató
	1.2. Szervezeti és működési szabályzat	X	folyamatos		2 év
	1.3. Házirend	X	2006		2007. szept. 1.	igazgató DÖK
2. Alapvető szakmai dokumentumok	2.1. Nevelési/pedagógiai program	X	2004		2008.	igazgató
	2.3. Továbbképzési program és beiskolázási terv	X	2005	évente éves terv	2007.	igazgató
	2.4. Intézményi éves munkaterv, beszámoló	X	folyamatos	törvény szerint	4 év	igazgató
3. Intézményi ügyintézés dokumentumai	3.1. Ügyintézési, iratkezelési szabályzat	X	2003		4 év	igazgató
	3.2. A jegyzőkönyv, határozat, értesítés	X	folyamatos		folyamatos	igazgató
	3.3. Tanügyi nyomtatványok	X	folyamatos		folyamatos	isk. t.
4. Munkaügyi dokumentumok	4.1. Formai előírások – kinevezés	X	2007	folyamatos	folyamatos	igazgató
4. Munkaügyi dokumentumok	4.2. A munkaköri leírás	X	2006	évente felülvizsg.	2007.	isk. t.
5. Gazdálkodás dokumentumai	5.1 Pénzkezelési szabályzat	X	2004		2 év	gazdasági v.
5. Gazdálkodás dokumentumai	5.2 Együttműködési megállapodás az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények között Beleértve az utalványozás, Ellenjegyzés, érvényesítés	X	2005		2 év

	5.3 Önköltség számítási szabályzat					gazdasági v.
	5.4 Leltározási szabályzat. Beleértve az anyag-, készlet-, vagyonleltározást is	X	2004	ellenőrzés	2007.	isk. t.
	Selejtezési szabályzat	X	2006		2008.	ig. h.
6. Védelmi jellegű szabályzatok	6.1. Munkavédelmi szabályzat	X	2006		2008.	ig. h.
	6.2. Tűzvédelmi szabályzat	X	2006		2008.	ig. h.
	6.3. Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat	nincs			2007.