PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék

I. Az iskola nevelési programja. 4

I.1 Az iskola jogi státusza. 4

I.2 Helyzetelemzés. 5

I.2.1 Az iskola felépítése: 5

I.2.2 Az oktató-nevelőmunka tárgyi feltételei 5

I.2.3 Az iskola szaktanári ellátottsága: 6

I.2.4 A jövőképet meghatározó objektív feltételek: 6

I.3 Az iskola költségvetése, saját bevételek-lehetőségek. 7

I.4 A nevelési program alapelvei, céljai, követelményei 7

I.4.1 A nevelési program alapelvei 7

I.4.2 A pedagógiai célokat és feladatokat meghatározó alapelvek. 7

I.4.3 Követelmények. 11

I.5 Az oktatást, nevelést meghatározó törvényi szabályozás. 12

I.6 A nevelés részvevői 12

I.6.1 A tanulók jogai, kötelességei 12

I.6.2 A szülők jogai és kötelességei: 12

I.6.3 A nevelők jogai és kötelességei: 13

I.6.4 Munkatársak: 14

I.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 14

I.7.1 A pedagógus tevékenysége. 14

I.7.2 A pedagógus feladatai általában: 15

I.7.3 Adminisztrációs tevékenység. 16

I.7.4 Szakmai tevékenység. 16

I.7.5 Nevelés. 17

I.7.6 Együttműködés a szülőkkel 17

I.8 Az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai 19

I.8.1 Az osztályfőnöki munka általános jellemzői 19

I.8.2 Az osztályfőnök nevelő munkája. 21

I.8.3 Az osztályfőnöki nevelés témakörei 24

I.8.4 Évente ismétlődő tennivalók. 25

I.9 A képzés rendje, megvalósítása. 28

I.9.1 A tanulás szervezése. 28

I.9.2 A tanítás térszerkezete. 29

I.9.3 Tevékenységünk rendszere. 29

I.9.4 Óratervek. 33

I.9.5 Személyiségfejlesztés. 35

I.9.6 Az iskola személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai 42

I.9.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 44

I.9.8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai munka. 46

I.9.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 48

I.9.10 Tehetséggondozás, felzárkóztatás. 50

I.9.11 Gyermek és ifjúságvédelem.. 52

I.9.12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, minőségbiztosítás. 56

I.10 Tanulók munkájának, tevékenységének mérése, ellenőrzése, értékelése. 57

I.10.1 A tanulók munkájának mérése: 57

I.10.2 A tanuló munkájának értékelése. 57

I.10.3 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 60

I.10.4 A továbbhaladás, következő évfolyamba lépés feltétele. 61

I.10.5 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 61

I.10.6 A tanulók felvételének és átvételének szabályai 63

I.10.7 A felvételi eljárás különös szabályai 64

I.10.8 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége, tartalma, ellenőrzése, beszámíthatósága az osztályzatokba a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. 64

I.11 A tanulók jutalmazásának elvei és formái 66

I.11.1 Dicséretek. 66

I.11.2 Magatartás és a szorgalom értékelése. 67

I.12 A pedagógiai munka értékelésének főbb területei 68

I.13 Minőségbiztosítás. 70

I.14 Taneszközök kiválasztásának elvei, az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek 71

I.15 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formája. 73

I.16 Az egészségfejlesztés helyi programja. 74

I.17 Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek. 76

I.18 Tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban 77

II. A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola helyi tanterve. 78

II.1 A választott kerettanterv megnevezése. 78

II.2 Pedagógiai feladataink helyi megvalósítása. 80

II.3 MELLÉKLETEK: 84

I. Az iskola nevelési programja

A nevelési program alapelvei

Művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá kívánjuk nevelni tanulóinkat, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni.

Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása, a napközi otthonos ellátás, valamint a tanulók érdeklődésének, képességüknek tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra való felkészítés a célunk.

I.1 Az iskola jogi státusza

Az iskola neve: Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola

Az intézmény székhelye: 1188 Budapest Rákóczi u. 81.

Az intézmény címe: 1188 Budapest Nagykőrösi u. 55-57.

Az intézmény alapításának éve: 2003.

Az intézmény típusa: 8 évfolyamos Általános Iskola

Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladatai:

Alapfokú oktató nevelői tevékenység a református keresztyén etikai és pedagógiai elvek és hagyományoknak megfelelően a nemzeti tanterv alapján.

Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása, felkészítés a tanulók érdeklődési körének, képességeinek tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra.

Az intézmény fenntartója:
Budapest –Pestszentimre Református Egyházközség

Az intézmény felügyeleti szerve:
A Magyarországi Református Egyház fokozatos egyházmegyei, egyházkerületi, és zsinati iskolaügyi szervei, valamint a helyi Önkormányzat

Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Az illetékes egyházi hatóságok által jóváhagyott költségvetés alapján, önállóan gazdálkodó intézmény

Az alapító okirat száma, kelte: 2005. 02. 22.
kiegészítés: 2012.április 26-án és novemberben a módosító beadvány – elfogadva.

Működési engedély száma, kelte: XII:/ 22-512 / 2003.

I.2 Helyzetelemzés

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Pestszentimrén alakult meg 2003-ban. Megalakulása Pestszentimrei Református Egyházközség lelkészének és prezsbitériumának iskolaalapító szándéka, és a XVIII. Kerületi Önkormányzat kompromisszum kész szándéka alapján vált lehetségessé. Az iskola az önkormányzat által jogutód nélkül megszüntetett Podhorszki János Általános Iskola épületében jött létre. A tanulók száma induláskor hasonlóan alakul, a megszüntetett intézmény létszámával, de folyamatosan érkeznek jelentkezők.

Szándékaink szerint 15 tanulócsoportos, 5 napközis csoportos iskolát szeretnénk működtetni. Az ingatlant jelképes bérleti díj ellenében átadta a XVIII. Kerületi Önkormányzat a református egyház számára. Az épület berendezése, felszerelése, valamint az udvar és a sportpálya is rendelkezésünkre áll. Fontos azonban, hogy folyamatosan gondozzuk, az amortizáció szerint pótoljuk, a mindenkori kor igényeinek megfelelően ezeket. 25 évre kapta meg az egyház az épületet oktatási tevékenység céljából

A szükséges tárgyalások az engedélyek megszerzése, a dokumentumok elkészítése időbe kerül, és sok munkába, melyet csak közös összefogással lehet végezni. A fenntartók és a XVIII. kerületi önkormányzat segítsége lehetővé teszi az ügyek gyors lebonyolítását.

Amennyiben minden engedély és dokumentum rendelkezésünkre áll, a működési engedélyünket megkaphatjuk, és augusztus elsejei hatállyal megkezdhetjük Szenczi Molnár Albert Általános Iskola 1 tanévének előkészítését.

I.2.1 Az iskola felépítése:

Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola 2 párhuzamos osztállyal, felmenő rendszerben 8 évenként egy osztály pár nélkül indul. Összesen 15 tanulócsoporttal.

Jelenleg református felekezethez tartozók száma 107 fő, törekszünk rá, hogy ez a szám egyre nagyobb legyen. Legfőbb célunk, hogy jellemes, keresztyén embereket neveljünk felekezeti hovatartozásuktól függetlenül.

Tanulóink egy része, nem gyakorolja vallását, vagy nem tartozik egyik történelmi egyházhoz sem. Számukra választási lehetőséget biztosítunk a hittan, vagy etika tanulása lehetséges. Fokozatosan térünk rá a kötelező hittan tanulására.

A hitoktatás formája, óraszáma: Az órarendbe heti két órában hittan vagy etika tanulása választható formában 2004-től 1. Osztályba jelentkezők számára kötelezően épül be az órarendbe. A felekezeti hovatartozás és annak megfelelő igények szerint szervezzük a hittanórákat. Református és katolikus hittant lehet választani.

Az iskola szaktanári ellátottsága a szükséges feltételeknek és igényeknek megfelelő.

I.2.2 Az oktató-nevelőmunka tárgyi feltételei

Az iskola a Nagykőrösi úton található, de az oktató–nevelőmunkát nem zavarja a forgalom. Az épületet parkosított udvar veszi körül játékokkal és pihenő helyekkel. Az elektromos kapuzár, a gyermekek védelmében készült, így a szülők biztonságban tudhatják gyermekeiket. A bejáratnál portás fogadja és igazítja el a hozzánk érkezőket.

A sportudvar biztosítja a testnevelés és szabadidősportos eltöltését. Az udvaron szabadtéri színpad is van, így az időjárás függvényében kint is tarthatunk rendezvényeket. A kötelező és kötelezően választandó tanítási órák délelőtt, a nem kötelező foglalkozások délután vannak.

Az épületben könyvtár, természettudományi, nyelvi, rajz, informatika, technika, termek, TV stúdió valamint tornaterem áll rendelkezésre. A felszereltségünk nagyon jó szemléltetőeszközök, audiovizuális eszközök, számítógép minden alsós teremben, interaktív tábla több alsós teremben és a természettudományi teremben an.

Az EURO ONE Számítástechnikai Zrt. Nánási Sándor vezérigazgató úr szervezésében és felajánlásával Samsung Android alapú iskolai mintatantermet hoztak létre 2013-tavaszán iskolánk természettudományi termében. Ezzel a legfejlettebb számítástechnikai eszközöket bocsátotta rendelkezésünkre, a digitális tananyagok tanításának széles lehetőségével. A legtöbb teremben új padok vannak.  Sporteszközeinket is folyamatosan gyarapítjuk, a sportszertár is jól felszerelt. A konyha berendezése és eszközei is a HAACC rendszernek megfelelően működik. Folyamatosan korszerűsítjük, javítjuk az iskolánkat a használhatóság és esztétikum szem előtt tartásával.

2012. szeptemberében kezdődő tanévben megalakulásunk 10. évfordulóját ünnepeljük.

I.2.3 Az iskola szaktanári ellátottsága:

Jelenleg valamennyi területen a szükséges szakképzettséggel rendelkező pedagógus dolgozik. A kötelező továbbképzéseken folyamatosan részt vesznek. Gyes, vagy egyéb okokból távozó kollégák helyére igyekszünk azonnali megoldást találni, eddig még sikerült.

A pedagógusoktól elvárás, hogy vallását gyakorolja, ha nem református, a református egyház tanítását tiszteletben tartsa, elfogadja az iskola szokásrendjét, hagyományainak ápolásában tevékenyen részt vegyen, aktív tagjaként az iskola közösségének. Ettől eltérő magatartás felmondást von maga után.

I.2.4 A jövőképet meghatározó objektív feltételek:

Jó tárgyi és személyi feltételek, biztonságos környezet.

Fenntartói elvárások: első sorban református tanulók felvétele, oktatása, nevelése

Felvételkor: a megkeresztelt tanulók lelkészi ajánlásának megléte bemutatása, vallásos nevelés elfogadása keresztyén egyház tanításának tiszteletben tartása, intézmény hagyományainak nevelési elveinek elfogadása. Egyoldalú nyilatkozat alapján hátrányos helyzetű tanulók felvétele a felvételi szempontok sorának figyelembe vételével, a felvett tanulók 25%- ig , ha van jelentkező és szabad kapacitás.

Környezeti feltétel:

- kellő számú református tanuló,

- ezeken túl nem református tanulók felvétele

- A gyermekek születési arányának növekedése

- jelentkezők igénye, a szülők elvárásai,

- a társadalmi környezet elvárásai:

Szülői elvárások:

- erkölcsi, vallási nevelés

- kellő alapokat adjon az iskola a középiskolához

- nyelvoktatás

- informatikai oktatás

- korszerű pedagógiai módszerek

- differenciált oktatás

- pályaválasztási törekvések

- jó tárgyi és személyi feltételek

- biztonságos környezet

- szakmailag felkészült pedagógusok

I.3 Az iskola költségvetése, saját bevételek-lehetőségek

- A költségvetés elkészítése a gazdasági vezető feladata, a hatályos jogszabályok alapján.

- A bevételek tervezése: az állami és egyházi normatívából tevődik össze.

- A maradványelvű önálló pénzügyi gazdálkodással működünk. A bérszámfejtés a karbantartási, felújítási és fenntartási költségek az intézményi gazdálkodás részei, külön erre irányuló bevétel nincs.

I.4 A nevelési program alapelvei, céljai, követelményei

Művelt jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá kívánjuk nevelni tanulóinkat, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása, a napközi otthonos ellátás, valamint a tanulók érdeklődésének, képességüknek tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra való felkészítés a célunk, valamint a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése.

I.4.1 A nevelési program alapelvei

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola öndefiníciója:

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola 8 évfolyamos általános képzésű elemi iskola. Szellemiségét, nevelőmunkáját meghatározza református jellege. Olyan generációk nevelése a célunk, akik hazánk törvénytisztelő szilárd erkölcsi alapokon álló állampolgáraivá válnak. A magyar református egyháznak vallásukat gyakorló gyülekezetépítő tagjai lesznek.

I.4.2 A pedagógiai célokat és feladatokat meghatározó alapelvek

A Magyar Református Egyház Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és a Magyarországi Református Egyház alkotmánya, továbbá a lelkiismereti-és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján közoktatási intézményeket tart fenn.

Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás figyelemmel az állami iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a telje Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérének fogadja el.

A magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges, áldozatkész alkotó emberévé értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni:

- Református tanulóit egyházunk hitvalló tagjává,

- nem református tanulóit –vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítására iskolánk évszázadok során kialakult hitbáli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül és azt fejleszti tovább.

Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványotokká minden népeket. /Máté 28, 19./ nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és a gyülekezeteknek, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen hitvallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.

A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat.

A református magyar dákokból öntudatos magyar reformátusokat kívánnak nevelni.

1. Reformátusokat, akiknek életük zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a helvét hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

2. A Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és a népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják. ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatkészek

3. Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják:- hogy kiben és miért hisznek, képesek legyenek önállóan logikusan gondolkodni, cselekedni, és törekedjenek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és rút megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére. a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi, lelki, szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítésére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra

4. A nevelési cél elérésének feltétele, ha tanítványainkat megismertetjük a biblia igazságaival, és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival.

5. A hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítjuk

6. Hitéletének, közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indítjuk.

7. Tanítványainkban felkeltjük a tudásvágyat, megalapozva a magas szintű önművelés igényét. A tudományok révén rávezetjük tanítványainkat a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára.

8. A kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre, a reál és humán tudás átadásával kifejlesztjük bennük a józan ,kritikus ás önálló gondolkodás és felelős cselekvés képességét.

9. Gondosan ápoljuk az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat, megértetjük tanítványainkkal, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út.

10. Rendszerességgel és következetességgel a személyes és a társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítjuk tanítványaink elé.

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola pedagógiai céljai

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskolában dolgozó pedagógusok az evangélium tanításában kifejezett értékek elvekké való átalakítására törekszünk.

Ezek az értékek:

- az ember istentől kapott rendelkezésének tudata

- az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse.

- az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség Isten és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság ás igazságosság

- az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az egyházban és a hazában

- az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és a megtartása

- az emberek és a népek közötti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata

- a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek a szeretet a tisztelet, a szolidaritás, a megbocsátás a tolerancia a békesség a tekintély tisztelete, empátia képessége

- környezeti és egészségtudatos nevelés

1. A hatékony tanítási nevelési folyamat érdekében:

- Arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét, és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák.

- tanítványainkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit, egészséges életmódra törekedjenek a test és lélek harmóniája érdekében a testnevelés higiénia lelki egészség tudatos építése legyen a cél

- törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására.

- olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkozásához, tanuláshoz, és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, amelyek segítségével – figyelemmel az egyes tanulók képességeire – az általuk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani, az alkalmazási készség szintjén.

2. Szociális nevelés:

- A szülőkkel közösen sajátíttatjuk el a keresztyén és emberi értékeket, figyelve a kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására

- Erősítjük bennük a közösség teremtésére irányuló képességeket, az emberek és eszmények megértését

- erősítjük az elfogadó gondolkodást, az önzetlen segítségadás alkalmaival

3. A vallásos és erkölcsös nevelés formái:

- A szeretet és az összetartozás légkörének kialakítása

- biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres hitoktatásban

- segítjük az életkori sajátosságoknak megfelelő a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való kapcsolat kialakítását

- a vallási ünnepeken való részvételt, és azok méltó megünneplését

- megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő és hétfői áhítat rendjét.

- elősegítjük a gyülekezeti közösséggel való kapcsolatot

- gyülekezet építő tagjává neveljük tanítványainkat

4. Környezeti nevelés

A környezeti nevelés céljai:

- a környezettudatos magatartás, a környezetért jelelős életvitel elősegítése;

- a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi magalapozása.

- gondot kell fordítanunk arra, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatukat, együttműködési képességeiket, a személyes és közös felelősségtudat alapjait.

- a környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

5. Az egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életmódra nevelés céljai:

- Megszerettetjük a rendszeres testedzést: tömegsport, úszás, labdajátékok

- az egészséges táplálkozás szabályainak megismertetése

- a káros szenvedélyektől és annak veszélyeitől óvjuk tanítványainkat

- alapvető ismereteket adunk a betegségekről és azok megelőzéséről

- oktatjuk a baleset megelőzés és tűzvédelem alapvető ő szabályait

- példát mutatunk a gondozott ápolt megjelenésre

- Bevezetjük a mindennapos testnevelést – heti 5 tanórával – 2012. szeptember 1-től felmenő rendszerben 1.,5. évfolyamon.

Fogyasztóvédelem: a fogyasztói társadalom hatásainak ismerete, a média és reklám, az egészségre káros anyagok ismerete, a fogyasztók jogai és lehetőségei saját életvezetési modellek, egyéni és közösségi érdekek felismerése egyén jogi védelme lehetőségek

Bűnmegelőzés ismeretei: bűnmegelőzés, törvények társadalmi elvárások, egyén helye és szerepe a társadalomban – törvények igazság szolgáltatás jogok és kötelességek.

6. A kulturált magatartás szabályai

Iskolán belül:

- helyes közlekedés épületen belül

- sorakozás rendje

- kulturált étkezés

- higiénia, a tartós mozgást igénybe vevő foglalkozásokon tiszta, arra alkalmas öltözék használata

- helyes magatartás illemtan

- tanórákon és azon kívül helyes magatartás

- a felnőttek és társaik tisztelete az udvarias magatartás gyakorlása,a csúnya beszéd mellőzése

- egészségre káros szokásoktól mentes életvitel

Iskolán kívül:

- helyes viselkedés megtanítása az utcán, kulturális és egyéb intézményekben

- illemtan, udvarias viselkedés – protokoll szabályok helyzeteknek megfelelő magatartás

I.4.3 Követelmények

Értelmi nevelés:

A helyi tantervben meghatározott követelményeket képességeik szerint elsajátítsák, életkori sajátosságaiknak megfelelően. A református hagyományok, biblikus szellemiség, hitvallásainkban megfogalmazott tételek.

A hitre, a reményre, a szeretetre épülő kötelességek érvényesítése, megvalósítása keresztyén életünkben

Érzelmi nevelés:

Az értelmi neveléssel párhuzamosan folyik az érzelem fejlesztése.

Ezen a területen irányadó az evangélium, amely sugallja, hogy gyermekeink szíve örömmel legyen tele, hogy embertársaikkal szemben toleránsak legyenek vallási, nemzeti stb, hovatartozás tekintetében. Ismerjék meg becsüljék és tiszteljék a másik embert. Váljék bennük tudatossá magyarságuk és a református hitük.

Erkölcsi nevelés:

Református iskolánk erkölcsi nevelésének alapja a Biblia, és az abban megfogalmazott tízparancsolat. Erre építve kell a gyerekek lelkivilágában kialakítani a szilárd erkölcsi alapokat, amelyek reménységünk szerint egész életükben elkíséri őket.

Esztétikai nevelés:

A gazdag lelkivilágú, ember érzékeli a világ szépségeit értékeit. Az ember életének kiteljesedése csak így lehetséges.

Testi nevelés:

Testileg fejlett egészséges harmonikus mozgású kiegyensúlyozott emberek legyenek.

I.5 Az oktatást, nevelést meghatározó törvényi szabályozás

Törvény 110/2012.(VI. 4. ) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, 229./2012. (VIII. 28. Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtási utasítása, 1996. évi LXII. törvény 10.11.12. §, 51/2012. XII: 21. EMMI rendelet, 20/ 2012. EMMI rendelet, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvényének 1995. évi I. 40-41. § a szülők jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló törvény1993.évi 43.§ A pedagógusok jogait és kötelességeit a 19. § a Magyarországi református Egyház Oktatási Törvényének 43-44.§-a tartalmazza, az alkalmazottakra a 48.§ vonatkozik.

I.6 A nevelés részvevői

I.6.1 A tanulók jogai, kötelességei

1. Joguk van a tanulás során a szeretetteljes bánásmódhoz, alapos ismeret nyújtásához, ez erkölcsi értékek megismerését azokkal való azonosulás lehetőségét

2. kötelességeik:

- a rendszeres iskolába járás

- szorgalmas tanulás, megbízhatóság

- felelősségtudat a közös munkában

- tiszteletteljes magatartás egyházunkkal, tanárainkkal, társaikkal és a iskola dolgozóival, felnőttekkel szemben

- készséges együttműködés az iskolai életben

- az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása

- az anyagi javak megbecsülése

- a rendes, gondozott megjelenés, festékek és túlzott feltűnő ékszer nélkül

- a testnevelés órán, ha nincs felszerelés, azon részt kell venni akkor is, az iskolai tartalékból kölcsönözve. Ennek tényét előre, szünetben kell közölni

- Mindennapos testnevelésen való részvétel, kivéve egyesületi kikérő bemutatása rendszeres sportolás esetén.

- a testnevelés órán felmentést csak szülő kérhet rendkívüli esetekben, vagy orvosi igazolással.

- Az órákon bármilyen indokkal hiányzik a tanuló, vagy aktívan nem vesz részt a munkában a szakóra 30% -áig, vagy 250 óráról hiányzik, a nevelőtestület dönt az osztályozó vizsgáról vagy évisnétlésről.

- a házirend betartása

- az iskola törvényeinek hagyományainak elfogadása, tiszteletben tartása Részletes jogok és kötelességek a Házirend szabályozásában találhatók.

I.6.2 A szülők jogai és kötelességei:

A szülők joga és feladata, hogy Isten és az emberek tiszteletével olyan családi légkört teremtsenek, amely elősegíti a gyermekek minden irányú nevelését az egyéni és közösségi élet számára. Ezért őket tekintjük az első és legfontosabb nevelőnek.

Az iskolának elő kell segíteni, hogy a családban elkezdett vallásos és erkölcsös nevelés folytatódjon, illetve hiányában segítse a szülőt, hogy közeledjen mindehhez. A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke számára a tanulmányaihoz, egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket, az iskolába járás kötelezettségének teljesítését, az iskolai munka feltételéhez szükséges felszerelések és eszközök biztosítását, melyek mindenkor lehetőséget nyújtanak a szülő számára, hogy márka és különleges megjelölés nélkül maga válassza meg az iskola által előírt felszerelések beszerzését. A gyermekek iskolai megjelenését, öltözködését a szülő gondoskodása ellenőrzése biztosítja. Az iskola házirendjében foglaltak betartásért felelősséggel tartozik.

Ünnepekre: fehér felső sötét alj, nadrág

Testnevelésre: fehér póló, kék nadrág

Hétköznap: szolid festetlen megjelenés, nem kirívó öltözet

Együttműködésünk megvalósulásának feltétele:

- megismerik és magukévá teszik és elősegítik az iskola szellemiségének megvalósulását

- a pedagógusok megértő munkatársaivá válnak gyermekeik nevelésében

- figyelemmel kísérik gyermekeik emberi és erkölcsi fejlődését, az iskolában

- nevelési gondjaikat a pedagógusokkal megosztva és összehangolva végzik

- segítik a tanulmányi és kulturális előrehaladásukat

- rendszeresen eljárnak fogadóórákra, és szülői értekezletekre

- a tanulók írásbeli munkáiba betekintést kapnak fogadóórán, illetve szülői értekezleten

- az iskolai közös rendezvényeket látogatják

- segítik az iskolai nevelést

I.6.3 A nevelők jogai és kötelességei:

Az iskola nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységünk kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. Nemcsak hozzáértés és folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett odaadó hivatástudat is szükséges a keresztyén értékek melletti tanúságtételről, elfogadásról. Megteremtik az iskolában a keresztyén neveléshez szükséges légkört.

- Az intézmény vallási világnézetének elfogadása, tiszteletben tartása.

- az elfogadott pedagógiai program ismerete, megvalósítása

- a felkészült, pontos pedagógiai tevékenység (oktató-nevelő munka) tanórákon, és azokon kívül is.

- pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb rendezvényen

- lelkiismeretes részvétel a továbbképzéseken

- készséges együttműködés az iskola vezetőivel, szőlőkkel, valamint az illetékes egyházi önkormányzati szervekkel

- személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése, amely hozzájárul a keresztyén pedagógus személyiségének kibontakozásához

- harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele

- közreműködés a derűs egészséges örömteljes és őszinte légkör kialakításában

- a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend, fegyelem tevékenységünk minden szintjén

- őszinte és igaz ügyeiben véleménynyilvánítás természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestület

- A tanulók írásbeli munkáinak 1 héten belüli értékelése, dokumentálása, melyet 1 évig megőriz. Szülőnek betekintést enged kérésre.

- A tanulók munkájának értékelése

I.6.4 Munkatársak:

Az iskola szellemiségének elkötelezettségének támogatása, kulturált beszéd, pontos és gondos munka. Ünnepeken, és rendezvényeken részt kell venni.

- takarékos gazdálkodás, hatékony munkavégzés

- A nevelő oktató munkához szükséges feltételek tárgyi feltételeit biztosítása

- a tisztaság, higiénia mosdókban, folyosón termekben, udvaron

- közétkeztetés, kulturált étkeztetés biztosítása

- biztonság

- tanügyi feltételek biztosítása

- esztétikus környezet

- megfelelő fűtés, világítás biztosítása

I.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

I.7.1 A pedagógus tevékenysége

Knt. 7 § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, osztályfőnök feladatait,

Knt. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

1. nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét

2. különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

3. segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

4. előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi, vallásos fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

5. egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket,tanulókat,

6. a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

7. a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

8. a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

9. az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

10. a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

11. részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

12. tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

13. a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

14. pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

15. határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

16. megőrizze a hivatali titkot,

17. hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

18. a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

I.7.2 A pedagógus feladatai általában:

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása.

Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak:

- A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse.

- A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.

- A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

- Nevelő-oktató tevékenységében a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa.

- A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében

Alkotó módon részt vállal:

- A nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a pedagógiai innovációból

- a közös vállalások teljesítéséből,

- az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,

- az iskola hagyományainak ápolásából,

I.7.3 Adminisztrációs tevékenység

- Haladási napló vezetése;

- Hiányzások vezetése;

- Hiányzások igazolása, eljárás

- Bizonyítványok kitöltése;

- Anyakönyvek vezetése;

- Szakköri naplók vezetése;

- Beiratkozás, kiiratkozások dokumentumainak felvétele;

- Kimutatások elkészítése. hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók, tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek

I.7.4 Szakmai tevékenység

- Az óra megtervezése az adott osztályra vonatkozóan

- Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti

- Fejleszti a tanítványai készségeit és képességeit.

- Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra.

- Figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét,

- Ismeri a tanulók adottságait, képességeit, érdeklődését, segíti képességeinek, tehetségének kibontakozását

- A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket, oktatási formákat alkalmaz.

- Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít;

- Szemléltet a tanítási órákon;

- Hatékonyan szervezi a tanítási órát.

- Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét.

- Alkalmazza a diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelést.

- Szövegesen értékel

- Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükről;

- Folyamatosan visszajelez a szü1őknek a tanulói teljesítményről;

- Konzultál a kollégákkal a tanulók előmeneteléről;

- Értekezleteken aktívan részt vesz

- Fogadó óra, szülői értekezlet

- Programok tervezése, megvalósítása

- Részt vesz az intézmény dokumentumainak készítésében, tanulók felügyeletének ellátásában

- Részt vesz pályázatok írásában;

- Az osztálytermi munka feltételeit biztosítja ( szemléltetőeszközt gyárt, dekorációt készít, stb.);

- Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos időtöltésével kapcsolatos tevékenységekben

- Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében

- Részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében.

- Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat;

- Részt vesz a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-vagy csoportfoglalkozásokon

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok

A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja. A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja. Munkáját tervszerűen végzi.

I.7.5 Nevelés

- A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását.

- Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat

- A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik,

- Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi,

- Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

- Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében,

- Hátránykompenzációs programban való részvétel

- Tájékozódik a családi, szociális körülményeikről

- Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.

- Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.

- Törekszik elsajátíttatni a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

- Diákmozgalom segítése

- Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását.

- Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket.

- A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.

- A tanulók részére az etikus, viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

- ÖKO program

I.7.6 Együttműködés a szülőkkel

- Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.

- A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

- A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,

- Tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,

- A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.

- Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Az egyes jogok biztosítása

- Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról.

- Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.

- Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

Alapvető elvárások:

- a tantervben szereplő anyag megtanítása, a tanulók képességeinek eredményes fejlesztése, pontos szakszerű nevelőmunka végzése

- tervszerűség, alaposság

- pontosság (a törvényes munkaidő kitöltése, tanítási óra pontos kezdése és befejezése, dolgozatok kijavítása, stb.)

- adminisztrációs kötelességek teljesítése

- részvétel a nevelőtestület munkájában

- munkájához kapcsolódó megbízások teljesítése (ügyelet, stb.)

- munkaközösségi tagság

- szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról

Specifikációk:

- részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv összeállításában

- részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv megvalósulásának ellenőrzésében, értékelésében

- osztályfőnöki munka vállalása

- tanórán kívüli foglalkozások szervezése, vezetése

- versenyekre felkészítés

- felzárkóztató, differenciált oktatásban való részvétel

- részvétel az intézmény lelki programjain, azok szervezése

- pályázatírás, pályázatokon való részvétel

- továbbképzéseken való részvétel, az ott megismert módszerek továbbadása

- saját munkájának nyilvánossá tétele – nyílt nap, stb.

- közösségi aktivitás

I.8 Az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai

I.8.1 Az osztályfőnöki munka általános jellemzői

Az osztályfőnök nevelő munkája

Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal.

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, a tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat, pedagógiai törekvéseket. Együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.

A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Az osztályfőnök feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését.

Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.

Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a gyerek sokoldalú megismerése és fejlesztése serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek.

Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.

Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport.

Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:

- ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.).

- szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása,

- közvetlen nevelőmunka.

Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok

- Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve Ügyirat kezelési feladatokat.

- Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulóval kapcsolatban.

- Végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

- Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást.

- Tájékoztatja az intézményvezetőt ha:
- ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad,
- ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer

- Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)

- Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

- Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat az osztályába tartozó tanuló családjához.

- Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál.

Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok

- Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást.

- Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.

- Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját.

I.8.2 Az osztályfőnök nevelő munkája

Az osztályfőnöknek kiemelkedő szerepe van a NAT által megfogalmazott célok megvalósításában: a felnövekvő nemzedék

- a haza felelős polgárává váljék;

- kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága;

- reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

- megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában;

- törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra;

- legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról;

- képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

- megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

- tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

A NAT 2012 által meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok

Tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit

‾ Az erkölcsi nevelés

‾ Állampolgárságra, demokráciára nevelés

‾ Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

‾ A családi életre nevelés

‾ A testi és lelki egészségre nevelés

‾ Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

‾ Fenntarthatóság, környezettudatosság

‾ Pályaorientáció

‾ Gazdasági és pénzügyi nevelés

‾ Médiatudatosságra nevelés

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A családi életre nevelés

A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

I.8.3 Az osztályfőnöki nevelés témakörei

- Énképünk – az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete, önnevelés, önmegvalósítás

- Egészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek;

- A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola

- Helyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet - közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend

- Művelődés – műveltség - művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlés a szabadidő helyes eltöltése – játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport, kirándulás

- Munkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás; munkanélküliség; élethosszig tartó tanulás

- Az ember és a természet kapcsolata - szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepe

- Hazánk és a nagyvilág – ország – haza – nemzet a magyar diaszpóra; az ENSZ; az Európai Unió

A tanulás tanulása

Minden nevelő feladata, hogy a gyerekeket megtanítsa tanulni. A tanulás nem más, mint fegyelem és az emlékezés működtetése. Mindamellett magában foglalja az értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését, fejlődését.

Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

Az eredményes tanulás módszereinek az elsajátítása, gyakoroltatása magában foglalja az egyénre szabott tanulási módszereket, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítő módszerek kialakítását.

A tanárnak meg kell ismernie a tanulók sajátos nevelési stílusát, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőket és erre kell alapozni a tanulás fejlesztését.

Testi és lelki egészség

Az oktatási intézményre nagy felelősség hárul abban, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje. Ismereteket kell szolgáltatnia az egészség megőrzésére, a balesetek, sérülések elkerülésére. A pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni. Elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A diákok készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre is. Fontos, hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges, testi, lelki és szociális fejlődést.

Felkészülés a felnőtt élet szerepére

A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció.

Összetevői: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése.

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a további életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülnek. Az iskolának a lehető legszélesebb képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan lehetőséget kell biztosítani a tanulónak, amelyben kipróbálják képességeiket, adottságaikat.

Az iskolában szükséges még főleg osztályfőnöki órákon foglalkozni a családi modellel, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkednek a válások száma és egyre több a csonka család. Így az oktatási intézmény egyre nagyobb hiánypótló szerepet tölt be.

I.8.4 Évente ismétlődő tennivalók

A tanév elején:

Az osztályfőnök:

- felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal)

- ismerteti a tanév rendjét,

- ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét,

- tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára,

- meghatározza a szünetekben lehetséges tartózkodás helyét,

- elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt)

- ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét a gondnokságon,

- megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján)

- kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert,

- biztosítja a DÖK képviselők megválasztását.

A tanév folyamán:

- részt vesz az osztályfőnökök értekezletén (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat)

- szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is)

- megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével)

- az előző tanév végén,

- rendszeresen kitölti a haladási naplót,

- értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, diákcserék, sítáborok stb.)

- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is.

- javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.)

- kéthavonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről,

- rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján,

- írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről,

- írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével)

- előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint,

- összevont osztályszintű fogadóórát szervez az osztályban tanító tanárok részvételével,

- felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.

A tanítási órán:

- Hiteles értékközvetítés, amely a hatékony, meggyőző tanári magatartáson alapul.

- A kommunikáció gyakorlatát a kritikus és önkritikus szemléletmód határozza meg.

- Pontos, kitartó, fegyelmezett munka.

- Az ismeretszerzés - lehetőség szerint - öntevékenységre épül.

- A hatékony együttműködés és a folyamatos önkontroll jellemzi a tanórai tevékenységet.

- A problémaérzékenységre, problémamegoldásra nevelés, az alkalmazásképes tudás fejlesztése.

- Az ismeretanyag feldolgozása jellemzően problémamegoldásra, alkalmazásra épül.

- Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

- Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását.

- Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Segíti a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli.

- Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

- A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.

- Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával elősegíti a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.

- Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

A tanórán kívüli foglalkozásokon

A sportkörök, diákkörök, öntevékeny művészeti csoportok, szabadidős programok, iskolai rendezvények, ünnepségek, cserekapcsolatok, kirándulások megszervezése illetve működtetése során főleg:

- A nemzeti, helyi és iskolai hagyományainkat következetesen ápolja, gazdagítja.

- A biztos, állandó értékek mellett a jelenben alakuló, változó kultúrát is közvetíti.

- A tömegkultúrát meghaladó, igényes, változatos önművelést érvényesíti.

- Az öntevékenységet, önszerveződést a nevelő munkánk alapelveivel összhangban támogatja.

- A kisközösségi értékek és érdekek kifejezése és érvényesítése feltételrendszerét biztosítja.

- A művészi önkifejezést, mint jellemformáló tevékenységet alkalmazza.

Az egyéni foglalkozásokon

A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását, gondozását, míg a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását teljesíti.

I.9 A képzés rendje, megvalósítása

I.9.1 A tanulás szervezése

Délelőtt : 7 órától délután 16 óráig tartanak a kötelező, kötelezően választható és a szabadon választható órák. 17 óráig a tanulók ügyeletben lehetnek, ha kérik a szülők.

A kötelező órákon a differenciált képességek fejlesztésének kiemelt szerepe van. A differenciálás során a tevékenységben, a képességek szerinti tananyag mennyiségében, a haladás mértéke szerint fejlesztünk a magyar nyelv és irodalom, a matematika tanításánál, művészeteknél, a hittan órán valamint az idegen nyelv oktatásánál.

A tanórán kívül felzárkóztató foglalkozások csökkentik a tantárgyi lemaradást, a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján tantárgyi és fejlesztő felzárkóztatást végzünk.

A tehetséggondozás a nem kötelező foglalkozásokon integráltan folyik az etnikai hovatartozás figyelembe vétele nélkül.

A kommunikációs kultúra fejlesztése a drámapedagógia és médiaoktatás területén valósul meg.

A tanítási órákon elmélet képzés, képesség és készségfejlesztés van.

Szabadon tervezhető órák, nem kötelező szabadon választható órák keretében a gyakorlati oktatás kerül előtérbe. A fejlesztő, felzárkóztató munka, valamint alsó tagozaton a bukás elkerülése érdekében szervezett felzárkóztató tevékenységeket folytatunk.

Csoportbontásban tanítjuk: az angol, technika, informatika és hittan tantárgyakat.

Délelőtt az elméleti ismeretek és készségek fejlesztése, délután a sport, gyógytestnevelés, művészetek gyakorlati képzése, felzárkóztatás és tehetséggondozás folyik, valamint igény szerint felkészülés tananyagból a következő órára.

A műveltségi területek kiemelt közösségi céljai:

1. tevékenykedtetés cselekvő részvétel kísérlet, megfigyelés középpontba állítása
2. informatika alkalmazása
3. szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése
4. közösségi élet munkába való belépés hez szükséges képességek, ismeretek
5. egészséges életmód kialakítása
6. aktív részvétel, öntevékenység és alkotó munka, biztosítása
7. médiumok alkotó használata

Kiemelt feladat

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire.

A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések.

Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon.

Az iskola lehetőségei a környezeti nevelés tantervi tervezésében:

- az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozók megtervezése;

- az egészségtan; a hon- és népismeret; az ember és társadalomismeret; etika; a mozgókép és médiaismeret tantervi modul környezeti szemléletű megvalósítása;

- a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (pl.: erdei iskola, témanap, múzeumi, állatkerti órák);

- olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanulók együttműködő tanulását, a valóságos problémák megoldásában, kezelésében való közreműködését, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak;

- olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának.

I.9.2 A tanítás térszerkezete

Szaktantermi rendszer valósul meg a technika, informatika, természettudományok, idegen nyelv, vizuális kultúra, média, néptánc testnevelés tantárgyak oktatásában.

A felső tagozat számára kialakult, hagyományosan alkalmazott módja szaktantermekbe történő vándorlás, de az alsó tagozat csak az idegen nyelv tanulásánál, és a nem kötelező tanórai foglalkozásokon használja a szaktantermeket.

Az iskolai könyvtár sok segítséget nyújt a tanórai felkészülésre gyereknek és pedagógusnak egyaránt

I.9.3 Tevékenységünk rendszere

Hitoktatás:

A hitéleti nevelés református és katolikus hittan oktatásával szülői nyilatkozat alapján felekezeti hovatartozás szerint.

Egyházi ének : alsó tagozaton és 5 évfolyamon 4 féléven át, segítve a vallásos nevelést.

Hétfőn és kedden az első órában heti áhítatot tartunk.

A tanítási órákat közös imával kezdjük . Délután bibliakörökön erősítjük a délelőtti hittan órákon tanultakat.

Anyanyelv:

Szótagoló értő olvasás kiemelt feladat.

Szövegértés, memoriterek

Helyesírás fejlesztése – folyamatos gyakorlással.

Drámapedagógia – mesevár formában.

Ünnepek alkalmával versek, mesék előadása.

Könyvtárhasználat:

Olvasóvá nevelés – könyvtári órák tartása és gyűjtőmunka kiadása, önálló agyaggyűjtés módszerével. Az iskolai könyvtár sok segítséget nyújt a tanórai felkészülésre a gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. Itt már kialakítottunk már Környezet-polcot is, ahol a környezeti neveléssel kapcsolatos kiadványokat helyeztük el.

Matematika:

Tanórán belül képesség szerinti differenciálás.

Egyéni foglalkozás: tehetséggondozás, etnikai felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás

Idegen nyelv:

4. Évfolyamtól kötelező. Ismerkedés a nyelvvel igény szerint, nem kötelező formában 1.évfolyamtól. Angol nyelv oktatása csoportbontásban. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás keretében képesség szerinti fejlesztés.

Természettudományok és technika

- Környezetünk megismerése – szabadidős tevékenységek alatt.

- Állatkerti program alsó tagozaton lehetőséghez képest.

- Kirándulások, erdei iskolai program, nyári táborok, múzeumlátogatások

- Felkészülésünket áthatja az együttműködésre törekvés.

- Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet biztosítunk.

- Alkalmat adunk az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

- Segítjük a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.

- Olyan lehetőségeket biztosítunk, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

- Megszervezzük az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítjuk a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

- Fontos a rendszerszemléletű gondolkodás kialakulása.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítjuk:

- a tanulói kíváncsiság megőrzését;

- az aktivitás fenntartását és megerősítését;

- a belső motivációs bázis fejlesztését;

- az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

- a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

- a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

- az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

- Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

- Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

- Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

- Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

Művészetek

Alsó tagozaton komplex, mindennapos művészeti nevelés megvalósítása:

A művészeti tárgyak oktatása délelőtt tanítási órákon, délután tehetséggondozó foglalkozásokon, szakkörökön, kóruséneklésen folyik. A kötelező, a kötelezően választandó, és a szabadon választható órák elosztása a hét minden napjára biztosítja a művészeti nevelésen való részvételt.

Kötelezően választandó Szabadon választható

Kötelező

Rajz ügyes kezek, képzőművész 1., képzőművész 2. ,

média

Ének kórusének 1., 2., furulya

Néptánc néptánccsoport 1. 2.

Dráma

Egyházi ének

Felső tagozat: mindennapos művészeti nevelés

Rajz

Média

Ének kórusének - zsoltárének

Néptánc dráma

Vizuális kultúra és médiaismeretek

A vizuális nyelv alapja, a médiák megismerése, gyakorlati alkalmazása

Médiaoktatás elméleti és gyakorlati megoldásban, gyakorlati média műfajainak megismerése és alkalmazása, technikai ismeretek elsajátítása és gyakorlása PÁ tv szakkörön. A kommunikációs gyakorlatok: animáció, riport, dramaturgia, - a képi megjelenítés technikai elsajátítása. Rajzórákon a tananyag részeként foglalkozunk a médiumokkal. A képzőművészeti technikák sokféle alkalmazása. Vizuális nyelv és látáskultúra fejlesztése

A mintázás plasztikai feladatok, képi látás, absztrakció szín, és formakultúra egyéni látásmód fejlesztése

Néptánc: hagyományőrzés, népi kultúra, mozgáskultúra, tartásjavítás, és hazaszeretetre nevelés

Ének:

Az igényes zene megszerettetése, közösségformáló szerepének hatása, és a zenei képzés alapjainak elsajátítása

Egyházi ének: a hitéleti nevelés fontos része a zsoltárok egyházi énekek megismerése, a hittan órákon kívül áhítatokon gyülekezeti és ünnepi alkalmakon a vallásgyakorlás, közösségi lét érdekében

Informatika:

Digitális eszközök használata áthatja egész pedagógiai munkánkat 1-8. évfolyamon. Tanórai keretben csoportbontással számítógépes alapismeretek elsajátítása, elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, a különböző programok alkotó felhasználása, szakkörön tehetséggondozás versenyekre való felkészítéssel. A nevelés egyéb területein az informatikai eszközök alkalmazása tantárgyi keretek között. 1-8. évfolyamig tanítási órákon. Önálló tantárgyként 5-8. évfolyamon tanítjuk.

Testnevelés:

Testnevelés – mindennapos testnevelés

Formái: tanórai keretek legfeljebb 3 óra/ hét

Alsóban: néptánc 1 óra 1 óra / hét

Felsőben: délutáni testnevelés, néptánc,
egyénileg választott sportegyesületi sportolás

A testnevelés órák, a tömegsport, a tanfolyamok, az atlétikai és foci edzések, röplabda edzések, asztali tenisz edzések a felsősöknek, játékos sport az alsóban, a gyógytestnevelés megszervezése is biztosítja a tanulóinknak, a mozgás, testedzés lehetőségét egészséges testi fejlődés lehetőségét. Tornatermi órák száma korlátozott, mindenki nem jut be folyamatosan.

A kötelező, kötelezően választható, szabadon választható órákon túli testnevelés lehetőségei: ebéd után minimum napi egy óra udvari mozgás: játék, séta formájában. A napközis foglalkozások keretén belül légző gyakorlatok , és játékok szervezése tanulási időben, és azon kívül is.

1. 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben 2012.szeptember 1-től alsóban heti 1, felsőben heti 2 testnevelés órán kell részt venni. Alsó tagozaton 4. óra néptánc bevezetve 2003-ban. A minden napos testnevelés óra biztosításával.

Kirándulásokon, versenyeken való részvétel, az erdei iskolák programjának összeállításában a testnevelés, környezet- és egészségvédelem kiemelten szerepeljen. A versenysportban, de legalább a rendszeres sportolásban résztvevők számát növelni kell a jövőben. Versenysportban résztvevő tanulóknak nem kötelező a délutáni testnevelés óra, de a délelőtti órákon kötelező a részvétel.

A testnevelés tanításához szükséges eszközök és felszerelések megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. A hiányokat pótoljuk, illetve megjavíttatjuk, ha elromlik.

I.9.4 Óratervek

Kötelező óraszám a törvény alapján:

Tantárgy/évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	8	8	8	7	4	4	4	4
Történelem					2	2	2	2
Angol nyelv / német nyelv				3	2,5	3	3	3
Matematika	3	4	4	3	3,5	3	3	3
Informatika							1	1
Környezetismeret	1	1	2	2
Természetismeret					2	2
Fizika							2	1,5
Biológia							1,5	1,5
Kémia							1,5	1,5
Földrajz							1,5	1,5
Ének-zene	1	1	2	1,5	1	1	1	1
Rajz	1,5	1,5	2	1,5	1	1	1	1
Technika és életvitel	1	1	1	1	1	1	1	1
Testnevelés és sport	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	3	2
Osztályfőnöki					1	1	1	1
Hittan-etika					2	2	2	2
Tánc és dráma (modul)					0,5	0,5
Hon és népismeret (modul)					0,5	0,5
Informatika (modul)						0,5
Mozgókép és médiaismeret (modul)								1
Egészségtan (modul)						0,5		0,5
Kötött óraszám összesen	17	19	21,5	21,5	24,5	25	28,5	28,5
Szabadon tervezhető	1	1	1	1	0,5	0,5	1	1
Kötelező óraszám a törvény alapján	17,5	20	22,5	22,5	25	25,5	29,5	29,5

Szabadon tervezhető órák

Tantárgy / évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Matematika							1	1
Hittan	1	1	1	1
Testnevelés és sport					0,5	0,5
Összesen:	1	1	1	1	0,5	0,5	1	1

Szabadon választható ( 10%-os)

Tantárgy /évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Nyelv (csoportbontás)					2,5	3	3	3
Vizuális kultúra / mozgókép						0,5	0,5
Informatika					1,5	1,5
Testnevelés és sport					0,5	0,5		1
Hittan	1	1	1	1
Néptánc	1	1	1
Összesen:	2	2	2	2	4,5	5,5	3,5	4

A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felüli tervezhető törvény által is biztosított tanórák száma. A Közoktatási Törvény 52.§ (10)/c pontja alapján a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül heti kötelező tanórai foglalkozások 5%-12% ig 2003-tól évente 1% emelkedéssel tehetség kibontakoztatására illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából szervezünk foglalkozásokat. A fejlesztő foglalkozásokra. A felhasználás módja az aktuális igényeknek és a tanulók összetételének megfelelően változik.

1. évfolyam heti 1 óra

2. évfolyam heti 1 óra

3. évfolyam heti 1 óra

4. évfolyam heti 1 óra

5. évfolyam heti 1,25 óra

6. évfolyam heti 1,25 óra

7. évfolyam heti 1,5 óra

8. évfolyam heti 1,5 óra

Összesen: 9,5 óra

A szabadon tervezhető nem kötelező órákat - nyelv : angol, német, hittan –etika, technika – informatika csoportbontásra

Szakkörökre:

kézműves foglalkozásra, sportfoglalkozásra, vizuális fejlesztésre és média oktatásra fordítjuk.

További felhasználható órakeret: korrepetálás, felzárkóztatás, előkészítő

I.9.5 Személyiségfejlesztés

A nevelés, mint pedagógiai folyamat lényege: A tanulók személyiségében jelentkező fejlődés, a tevékenységek révén kialakuló új, magasabb szintű képességek és struktúrák kibontakozása. Ez a fejlődés egyrészt objektív értékekben realizálódik: tudásban, alkotásokban. Másrészt szubjektív módon a fejlődés a személyiség strukturális változásaiban, azaz a képességek és a jellemvonások alakulásában tükröződik.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok eléréséhez az elsődleges pedagógiai feladat: A gyermek személyiségének megfigyelése, feltérképezése.

A tudatos személyiségfejlesztéshez elengedhetetlen számunkra a gyermek személyiségének ismerete. Ismerni kell az adott életkori és egyéni sajátosságokat, a lényeges, magatartást és teljesítményt motiváló személyiségjellemzőket.

Ennek főbb területei:

1. Megfigyelés: rendszeres, pontosan körvonalazott, jól rögzíthető legyen.

2. Pedagógiai helyzetteremtés: pl. vitaalkalmak, konfliktusos szituációk elemzése.

3. Kísérlet: a megismerési folyamatban szerepet játszó mentális képességeknél eredményes (figyelemkoncentráció, fáradékonyság vizsgálata ).

4. Kikérdezés, irányított beszélgetés.

5. Egyéni és csoportos beszélgetés

6. Írásos formák: kérdőív, tesztek, fogalmazások, szociometriai felmérések.

7. Tanulói tevékenységek értékelése

8. Családlátogatás

Fontos: az eredmények összegzése. Ez alapján meg kell felölni az észlelhető problémákat, a legközelebbi fejlesztési feladatokat, a megoldási lehetőségeket. Erre épülhet csak a fejlesztő tevékenység. Előbb magunkat kell olyanokká változtatnunk, amilyenné tanítványainkat szeretnénk tenni. Ez a családi háttér támogatása nélkül nem valósítható meg.

A nevelés célja közvetlenül a helyes tevékenység (cselekvés), végső fokon pedig a harmonikus, érett személyiség kialakítása. Az ember személyisége az életkörülményektől meghatározott, és a tevékenységek folyamatában fejlődik. Ennek megfelelően a fejlődő ember, a gyermek személyisége is a társadalmi körülmények, viszonyok és a tevékenységek (játék, tanulás, munka) folyamatában fejlődik. A feladatunk tehát az, hogy irányítsuk és szervezzük ezt a tevékenységet, hogy a gyermek minél hamarabb és minél magasabb szintre jusson el személyisége fejlődésében.

A gyermek fejlődése –– ha az egyes életkorokat egymás után nézzük: – bizonyos fejlődést, folyamatosságot mutat.

Kezdetben inkább a szokásszerű cselekvések az uralkodó jellegűek. Olyan jó szokásokat, helyes cselekvési módokat követelünk meg a gyermektől, amelyek későbbi személyisége számára alapul szolgálhatnak. A gyermek a cselekvés célját, mélyebb értelmét nem látja, annyit tud, hogy az jó és helyes, mert a szülők és a nevelők így mondják. Cél: olyan értékes szokás- és cselekvésrendszer kialakítása, amely később hasznos lesz számára. Módszere: tapasztalás, cselekvés ( melynek fő megjelenési formái a játék, feladatmegoldások), példaadás, szoktatás ( rendszeresség, következetesség, határozottság követelménye), követelés.

A következő szakaszban egyre inkább előtérbe kell kerülnie a tudatosításnak, a meggyőződés kialakításának: az érzelmi és logikai meggyőződére, akaraterő fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tudatosítás módszerei lehetnek: a meggyőzés, ennek folyamatában a morális tudatformálás (elemei: erkölcsi fogalmak, értékek, ítéletek, társadalmi normák ismerete, alkalmazása) etikai tanítás, beszélgetés, valamint az elismerés–elmarasztalás, jutalmazás – büntetés.

A következő szakaszban már a belső indíttatás, saját meggyőződés, és az ez alapján történő önnevelés érvényesül. Összetett módszerei: akaratnevelés (értelmi, érzelmi nevelés, önbizalom, önértékelés, döntési képesség, konfliktuskezelés, kitartás, akaraterő, stb.) jellemformálás

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Személyiségkultúra megalapozása. Reális énkép megfogalmazása (önismeret, autonómia)	- A reális önismeret megalapozása (autokép, heterokép, ezek összevetése - Az önelfogadás képességének kialakítása, fejlesztése. - A személyiségtorzulások megakadályozása, szilárd jellemvonások kialakításának, saját énkép kialakításának segítése. - A tudatos önnevelés lehetőségei, a változás képessége és öröme. - A szeretet képességének fejlesztése: életszeretet, önbecsülés. Mások szeretete, természetszeretet. - Az önkifejezés képességének fejlesztése.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Identitás, azonosságtudat megalapozása	- Felelősségtudat, kötelességtudat kialakítása, fejlesztése: önmagával, szüleivel, testvéreivel, barátaival, közösségével, környezetével, hazájával szemben. Felelősség szavaiért, tetteiért. - Az egymás mellett élés elemi feltételeinek, szabályainak megismertetése, tudatosítása: megértő türelem olyan szokásokkal, jelenségekkel, megnyilvánulásokkal szemben, amelyek különböznek hagyományainktól, szokásainktól, életstílusunktól. Szociális érzékenységük, segítőkészségük, tolerancia kibontakoztatása. - A társas kapcsolatok kiépítésére, megőrzésére, a szeretetre való képesség tudatosítása: megbecsülés, szeretet, barátság, szerelem fogalmainak tisztázása. - Saját nemzetünk történelmének, kulturális és természeti értékeink, hagyományainak tisztelete: demokratikus tradíciók ismerete, hazaszeretet fogalma (egyéni, családi élmények, tanulmányok) a környezethez való kötődés, egészséges nemzettudat alakítása.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Erkölcsi és etnikai kultúra megalapozása (erkölcsi érték és tudat)	- Annak megéreztetése és megértetése, hogy az emberi élet fő értékei az ún. „természettől fogba jó dolgok” csoportjába tartoznak: életigenlés, természetszeretet, esztétikai érzékenység stb. - Az életben létező pozitív–negatív, jó–rossz, szép–rút, igaz–hamis dolgok tudomásulvétele. - A jóra törekvés lehetőségeinek megismertetése, megteremtése: megfontoltság, őszinteség, becsületesség, igazságosság. - A fegyelmezett emberré válás módjainak megismertetése: higgadtság, önkontroll, kialakítása, türelem, küzdőképesség, következetesség, állóképesség, a lelki – szellemi – testi erőkifejtésben. - Hit a szépség – jóság –igazság egységében, saját lelkierejében, a higgadt, következetes alkotómunka sikerében. - Belső lelki egyensúlyteremtés, a testi–lelki harmónia létrehozásának képessége, szélsőségektől való tartózkodás, helyes ítéletalkotás előkészítése, megalapozása. - Az etikai és esztétikai nevelés egysége: intuíció, kreativitás, alkotókészség, ízlésformálás. A lelki egyensúly megteremtéséhez szükségletek kielégítésére, érzelmi gazdagságra, belső kifejezési szándék megvalósítására, melyek főként az alkotómunkában és a műalkotások befogadásában realizálhatók. - Felkészítés az értékteremtő, értékközvetítő életre.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Magatartáskultúra, viselkedéskultúra fejlesztése	- Az emberi egymás mellett élés minimumelveinek megismerése: a mikro és makro környezet magatartási, viselkedési formáinak megismerése, értékelése. - Közvetlen környezetre való hatásgyakorlás, illetve ugyanezen környezethez való alkalmazkodás. - Aktív szerepvállalás a közösség normáinak kialakításában. - Együttműködés kortársakkal, fiatalabb és idősebb korosztályokkal - Az emberi érintkezés tradicionális szabályainak elsajátítása, a tisztelet. Különböző élethelyzetekben a megfelelő hangnem megválasztása. - A helyes viselkedés alapszabályainak elsajátítása (különböző alkalmakkor és élethelyzetekben) = illemtan. - A közösségben, társas kapcsolatokban szükséges normák és készségek kialakítása, ember és környezete reális értékelése: nyitottság, bátorság, törvénytisztelő magatartás, kulturált vitakészség, kooperációra, korrekt együttműködésre való képesség. - Kommunikatív érzék, kommunikációs készség fejlesztése a mindennapi együttlétben. Őszinte, határozott és egyértelmű kommunikáció elsajátítása. - Konfliktus helyzetek elemzése, konfliktuskezelés megalapozása, fejlesztése. Problémafeltáró és problémakezelő képességükre építve tudják megoldani az én és személyközi konfliktusaikat.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Egészségmegőrzés, egészségkultúra megalapozása, fejlesztése. Legyenek képesek egészséges életvezetésre	- Egészségkultúra = egészséges életvezetés. Legyenek képesek egészséges életvezetésre = kiegyensúlyozott életvitel, amely eszköz a boldog és sikeres élethez. - Támpontot adni az életmódbeli döntések meghozatalához (egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok) - A testi –lelki fejlődés folyamatának nyomon követése, jellemzőinek megismerése (életkornak megfelelően). - Az egészségmegőrző tevékenység, melynek főbb témakörei:higiéniás magatartásra nevelés, egészséges táplálkozásra nevelés, egészséges mozgásfejlődés, baleset megelőzés, az egészség megóvása, betegségek elkerülése, mentálhigiéné, krízis prevenció, veszélyeztető tényezők, - Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, - Családi életre nevelés. - A szülők, családok egészségnevelési felvilágosításában, tanácsadó tevékenységben való részvétel.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Önműveléshez szükséges attitűdök, képességek, tanulási technikák megalapozása, fejlesztése. Tanulási módszerek, eljárások kiépítése.	- Tanulási módszerek, eljárások kiépítése: értő olvasás fejlesztése, emlékezet erősítése, rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. - Az eredményes tanuláshoz szükséges attitűdök tudatosítása: önbizalom, akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, küzdőképesség, állóképesség, koncentráció, kreativitás, nyitottság, tudáséhség stb. - Tanulási technikák és módok megismertetése, elsajátítása: - Megfelelő tanulási környezet, - lelki és fizikai állapot megteremtése, - célszerű biztonságos eszközhasználat, - különböző munkaformák hatékony alkalmazása (egyéni, páros, csoportos), - figyelemkoncentráció, - feladatok megoldásának célszerű algoritmusa, - időterv készítése, - lényegkiemelés, jegyzet- és vázlatkészítés, - könyvtárhasználat, - a szóbeli tanulás technikája - önellenőrzés. - Fel kell készíteni a gyerekeket az információk elérésére, feldolgozására, átadására.	Beszélgetés: egyéni, csoportos, osztálykeretben. Vita, önálló véleménynyilvánítás. Szerepjátékok, szituációs játékok, önismereti játékok. Döntési- és konfliktushelyzetek megoldási módozatainak közös kialakítása. Előadások, tréningek. Gyűjtőmunkák, kiselőadások. Tanulói fogalmazások, rajzok készítése. Feladatlapok, tesztek, felmérések, kérdőívek. Irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, újságcikkek, tv, rádió, stb. feldolgozása, elemzése. A közös osztály-, iskolai, szabadidős feladatok, programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Kirándulások.
Környezetkultúra fejlesztése (környezeti nevelés)	- Rendszerszemlélet kialakítása, tanórai ismeret összekapcsolása az életben tapasztaltakkal - Problémamegoldó gondolkodás: az összefüggések felfedeztetése melletti válaszkeresés. - Globális összefüggések megértése: a létező környezeti problémák mögötti gazdasági, társadalmi, globálissá növő problémák meglátása. - A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása: nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, közösen kell felfedezni, mi mit tehetünk. - A biológiai sokféleség jelentősége: Az ember a természet része, akkor boldogul. Ha együttműködik vele.	Gyűjtőmunkák Kísérletek Kirándulások Közös programok Gondolkodtató feladatok Példák: pl. újságcikkek, tv műsorok elemzése Dokumentumfilmek a környezeti szennyezésekről, következményekről Együttgondolkodás Problémafelvetés Elméleti megoldások saját szinten.

I.9.6 Az iskola személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai

Iskolánk a törvényekben meghatározottak szerint alkalmazza a fejlesztő pedagógust. Az ő feladata a tanulók személyiségfejlesztése az osztályfőnökökkel, a napközi vezetők segítségével, a hitoktatók és az etika tanításával foglalkozókkal együtt. A pedagógusok személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak ellátása a lelkészek, és az igazgató hatáskörébe tartozik.

Tevékenység szintje	Célja	Módszer	Tevékenység vezetője.
Tanulók	- problémamegoldó stratégiák fejlesztése	- konzultáció	- osztályfőnök
	- pályaorientáció, pályaválasztás segítése	- fejlesztő tevékenység	- osztályfőnök
	- empátianövelés	- önismeret tréning	Szabóné Botka Irén tréningfelelős
	- önismeret fejlesztése	- diagnosztizálás
	- kreativitás fejlesztése	- képzőművész szakkör, média
	- társas készség fejlesztése	- néptánc, labdajátékok, játékos sport
	- akarati tényezők, megküzdés fejlesztése
	- pozitív minták átvétele
	- iskolai stresszekre adott reakciók fejlesztése
Pedagógusok	- védelem a kiégéstől, burnout tünetek elleni védelem	relaxációs lehetőségek megteremtése, konzultáció	tantestületi kirándulás
	- stressz leküzdés, stressz védelem, megküzdési stratégiák - egészségvédelem	karácsonyi közös ünnep és vacsora, pedagógus napi megemlékezés, tanév végi közös ebéd
Iskolai színtér	- színes, sokoldalú iskolai élet megvalósítása, tanulás, sport, játék, munka, önmegvalósítási lehetőségek, kiállítások múzeumok természeti és kulturális értékek megtekintése lehetőségének megteremtése	pedagógusok, szab. idő szerv., pszichológus együttműködésével közös döntések kialakítása-professzionális szervező munka	sz. szerv.
	- elérhetőség megteremtése	- konzultáció, probléma megoldási tervek	pedagógus
Osztályok, kisközösségek készítése	-(osztályok) közösségi élet feldolgozása	- probléma megoldási tervek	pedagógus
	személyiségfejlesztés, a változással szembeni ellenállás leküzdése	szociometria készítése és elemzés, csoporttréning

I.9.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban nagy és gazdag hagyománya van a tanulók érdeklődési körének teret biztosító tevékenységeknek. Szabadidős programoknak, művészeti köröknek, sportfoglalkozásoknak.

Ünnepeink színvonalas rendezvényei:

- az elsősök fogadalomtétele

- a reformáció napja,

- egészségnap,

- DÖK nap,

- Madarak és fák napja,

- Hagyományőrző programok évszakonként a napköziben,

- adventi csendes nap és gyertyagyújtások,

- egyházi ünnepek megtartása,

- tavaszi koncert,

Valamennyi szülői közösséget bevonva kerül megrendezésre.

Évről évre hagyományként tervezzük, szervezzük délutáni tehetséggondozó foglalkozásainkat. Ezek a következők:

Megnevezés	Jellemzői:
1. Szakkörök: képzőművész, gombfoci, matematika, informatika	Az iskola tanulóinak szervezzük tantárgyi ismereteik bővítésére, elmélyítésére, készségfejlesztésükre.
2. Önképzőkör: színjátszó, tánccsoport, média, furulya, énekkar	Az adott művészeti illetve érdeklődési területet igénylőknek.
3. Iskolai sportkör: röplabda, labdarúgás, tömegsport, asztalitenisz, játékos sport, mozgásfejlesztés	Elsősorban az iskola tanulóinak, de nem zárjuk ki a más intézményben tanulókat sem. Minden tanulónk egyben sportköri tag is. Hétköznapokon korlátlanul használhatják a tornatermet, konditermet, az iskolai sportudvart.
4. Egyéb: iskola tv - médiapedagógus segítségével.	A diákok maguk üzemeltetik az általuk összeállított műsorok, elképzelések alapján

A fenti csoportok közül a 2. és 4. inkább önkéntes csatlakozás szerint szerveződik, míg az 1. és a 3. inkább kiválasztás illetve adottság alapján.

1. Minden tanévben rendezünk papírgyűjtést.

2. A téli szünet előtti héten fenyőfát állítunk az aulában illetve a zsibongóban. Minden héten aedvent idején közös énekléssel gyertyát gyújtunk.

3. December közepén karácsonyi vásárt szervezünk, jön a Mikulás, 8. osztályos lányok a krampuszok. Advent 1. vasárnapján csendes napot és kézművest foglalkozást ajándékkészítést szervezünk a gyülekezettel közösen.

4. Karácsonykor az osztályokban és iskolai szinten is ünnepség van. Külön a pedagógusoknak is vacsora és ajándékozás.

5. Februárban, a farsang időszakában minden évben megtartjuk a farsangi jelmezbált. Az alsónak és a felsőnek külön, koruknak megfelelő gazdag programmal.

6. Májusban - madarak és fák napján a környe3zetvédelemé a fő szerep, papírgyűjtés beiktatásával.

7. Tavasszal, de egész évben folynak a sport és szaktárgyi versenyek iskolán kívül és belül, kerületi és egyházi rendezésekben. Eredményeink száma mindig nagyon magas.

8. A Magyar Kultúra Napjáról megemlékezést tartunk.

9. Április 11-én Költészet Napi megemlékezést tartunk.

10. Június utolsó tanítási napjain kirándulások, DÖK nap és ballagás van.

11. A DÖK napot szülőkkel közösen tartjuk, főzések, sportversenyek, ki-mit tud, sokféle játék lehetőség, fagyizás, díjak kiadása, évértékelés van. A programok késő délutánba húzódnak.

12. A tanévet ünnepélyes tanévnyitó keretében nyitjuk illetve a tanév végén tanévzáró ünnepéllyel értékeljük.

13. A gyülekezetben műsorunkkal bemutatkozunk.

14. Hagyományos a ballagási ünnepély megrendezése is a 8. osztályosoknak utolsó tanítási napján.

I.9.8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai munka

Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit.

Mivel a nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák. Megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra, több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható:

1. Prevenció:

Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek, szervek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását.

2. Korrekció:

Ez tartozik főleg az iskolák feladatai közé. Ez már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése.

Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai:

- Fel kell tárnunk a tanulóink előítéleteit, személyiségüket és a magatartásuk kiváltó okait.

- Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszichológus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat.

- Kihez fordulhatunk segítségért?

- Melyek a tanuló pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhatunk?

- Megkeressük azokat a tevékenységeket a pedagógusok bevonásával, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük.

- Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak.

- Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről.

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók feltérképezése, fejlesztése, a társadalmi beilleszkedés segítése a tanuló testi, lelki egészsége érdekében.	Iskolai hatás együttesek: - A közösségi tevékenység - A közösségen belüli interperszonális kapcsolatok - A tartós aktivitással együtt járó tisztségek ellátása - Kölcsönös példaadás, kölcsönös értékelés, felvilágosítás, követelménytámasztás, segítségnyújtás Az iskolai kudarcélmények pszichológiai vizsgálata Az alkalmazkodás sikerességét a gyermek és környezetének kölcsönössége adja. Személlyel kapcsolatos konfliktus kialakulhat egy-egy nevelővel, kortárssal, vagy a család valamelyik tagjával, melynek káros hatásai: Elutasító negatív értékelés a nevelőtestület részéről, társas kapcsolatok, elmagányosodás. Magatartási és viselkedési zavarok: Agresszivitás, szorongás, csavargás, stb. Infantilis magatartás, bohóckodás védekezési mechanizmus következménye. A tanulóban kortársi, a pedagógus értékítéletek ütköznek. Feladat a meggyőzés. Érzelmi biztonság megteremtése. A tanulóban rejlő értékek felismerésére, megrendült önbizalmának erősítése. Neurotikus funkciózavarok: Tic, dadogás stb. Érzelmi támasznyújtás a környezet részéről. Hazugság okainak feltárása, az általános erkölcsi normák megismertetése, felelősségvállalás. Lopás, bosszúállás az elveszett érzelmi kapcsolatokért. Bizalmat kell megelőlegezni, érzelmi kapcsolatokat helyreállítani, megerősíteni.	Az iskolai kudarcélmények pszichológiai vizsgálata. Színtér: tanítási órák, tanórán kívül, iskolán kívül, közösségi programokon. Általánosan alkalmazható eljárásmódok: A hátrány okainak feltárása Diagnosztizáló mérések, kérdőív, beszélgetés, szabad rajzoltatás, bábozás, empátia megalapozása, verbális metakommunikációs magatartás, megértés, pozitív érzelmi kapcsolat. A hátrányokat csökkentő pedagógiai munka A gyermek egész napos nevelésében rejlik, ezért: - A tanórán differenciált bánásmód alkalmazása, beszédkészség, gondolkodás, magatartás fejlesztése. - Osztályfőnöki órán szituációs játék, bábozás - Napköziben tanulópár szervezése - Szabadidős programokban a gyermek közösségi helyzetének erősítése, megbízatások, annak értékelése, elismerése - Pszichológus, nevelési tanácsadó speciális tevékenysége - A nevelő személyisége, példamutatása Együttműködési készség fejlesztése - Játéklehetőségek, feladatvállalási lehetőségek megteremtése Családdal való kapcsolattartás az emberi normák megismertetése - A szabályozott helyes életrend, a napirend, a tanulás helyes módjának gyakorlása, szabadidő eltöltése - Szoktatás a fegyelemre, szabályok betartása Egyértelmű követelési rendszerek

I.9.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.

A szociális hátrányok enyhítése

Tevékenységeink: osztályfőnöki órák, tehetséggondozás, fejlesztő pedagógia, felzárkóztató korrepetálás, családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek, SZMK, alapítványi működés.

A támogatás formái:

- Szociális támogatás: reggeli, délutáni ügyelet, napközi, konzultáció

- Egészségügyi szolgáltatás: orvosi ellenőrzés, szűrővizsgálatok, pszichológus

- Tanórán kívüli szolgáltatások: szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, gyógytestnevelés, tanfolyamok, kulturális programok, kirándulások, erdei iskola, táborok.

A támogatás elbírálásának elveit és módját az iskolai SZMSZ szabályozza.

A halmozottan hátrányos tanulók:

EMMI rendelet 171,§ képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés:

Azok a tanulók vesznek részt a NKT. 94. § 1. bekezdés a.pontja alapján kiadott programban, akik halmozottan hátrányos tanulónak minősülnek, megfelelnek a 121§ (1). 14. pontjának.

Fejlesztési területek:

- Személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos program

- Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztési terv szerinti fejlesztése

- Szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenység

- Integrált nevelés és oktatás

A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás rendje:

A fejlesztő pedagógus a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján fejlesztő foglalkozásokat tart, munkáját fejlesztési terv alapján végzi.

1. A hátrányos helyzetű tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárásában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal együtt látjuk el.

2. A hátrányos helyzetű tanulók egyéni foglalkozásokon, és a differenciált oktatásban és az értékelés továbbhaladás módjának egyénre szabott meghatározásával történik.

3. Az ingyenes ellátáshoz való jog az étkezés és a tankönyv ingyenes biztosításával valósul meg, valamint az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetősét biztosítjuk.

Szociális juttatások

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
A szociális hátrányban szenvedő tanulók felderítése, segítőkész attitűd kialakítása	- A szociális hátrány okának felderítése a tanulócsoportokban. - Készség arra, hogy a szükséget szenvedő társainkat elfogadjuk és segítsünk neki lehetőségeinkhez mérten. - Feltárni az egyéni és szervezett segítségnyújtási lehetőségeket. - Anyagi és természetbeni támogatási források feltárása, helyi, országos támogatások megszerzése a szociális hátrány enyhítése érdekében. - Pályázati lehetőségeken keresztül anyagi támogatás nyújtása a rászorulóknak. - Tanulók bevonása a képességüknek megfelelő nem kötelező foglalkozásokba.	Családlátogatás A másság elfogadása Betegség esetén házi feladat átadása Tankönyvtámogatás differenciáltan, önkormányzati segélyek, karácsonyi akciók, osztályprogramok szülői támogatása. Egyéni ösztöndíjas pályázatok, program pályázatok Tehetséggondozás, felzárkóztatás, etnikai felzárkóztatás, szocializációs program, erdei iskola (nem kötelező tevékenység), kirándulások színház- és múzeumlátogatás, táboroztatás, iskolai rendezvények, versenyek, iskolai ünnepélyek
A szülők tájékozottságának folyamatos biztosítása	- Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.	Szülői értekezlet, tájékoztató kiadványok

I.9.10 Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Tehetséggondozás heterogén csoportban történik.

Fontos feladat a napköziben a tanulásirányítás és a szabadidő hasznos eltöltése. A délutáni tevékenység a tanulás-tanítás folyamatához kapcsolódik. A fejlesztések csak az egyszerűbb esetekben járnak kielégítő eredménnyel. Bonyolultabb esetek megoldásához szükséges külső szakemberek segítsége. A szülő partneri kapcsolata ezekben az esetekben nélkülözhetetlen. A tantárgyi szerkezetbe való beépülésének módja integrált oktatás heterogén osztályokban. A tantárgyi felmentés és bukás esetén kötelező felzárkóztató foglalkozáson részt venni.

Tehetséggondozás – művészetek

Célja:

Tehetségének kibontakoztatása.

Módja:

- A vizuális kultúra és média eszközein keresztül

- Ének: közös énekléssel népzenék megismertetésével

- Dráma: stílusgyakorlatok, mesevár előadások tartása

- Közös ünnepi megemlékezéseken való szereplés

Fejlesztendő készségek és képességek:

- A tehetséggondozás a művészetek terén: heterogén foglalkozásokon a kifejező készség, nyelni és kommunikációs készség, beszédtechnika, beszédstílus, önkifejezés képessége fejleszthető.

- A technikai eszközök alkalmazása és működtetése.

- Szocializációs és kommunikációs fejlesztés.

- A tanulók bevonása az osztály közösségi életébe. Ennek formái az osztály és az iskola tanulmányi és közösségi programjaiban való részvétel diszkrimináció nélkül.

- Tehetséggondozási program művészetek adta lehetőségeiben való részvétel szereplések, közös játékok formájában.

- A szabadidős programokon való részvétel.

Tanítási órán

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Az osztályban tanuló gyerekek képességeinek megismerése, (képességek, együttműködés, feladattudat) Barátságos légkör Jó információáramlás, tudja a tanuló mit tanul. Közös célok meghatározása Valamennyi tanulót a lehetséges legjobb szintre eljuttatni.	- A megismerés alapján végzett tanórai oktató munka minden évfolyamon, minden tantárgyra vonatkoztatva. - A pedagógusok tervszerű módszertani kultúrájának fejlesztése	Differenciálás: tananyagban, eljárásokban, módszerekben, eszközökben, házi feladatban, munkaformákban, motivációban. Olyan szituáció, amelyben a gyerekek egymást választják. Nincs szorongás Tartós aktivitás Hagyjuk önállósulni, gazdag lesz a visszajelzés

Tanórán kívül

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Tehetségek felkutatása iskolai szinten	Vizsgálati anyagok összeállítása	Kérdőívek, megfigyelések
Vizsgálati tapasztalatok alapján csoportok foglalkoztatása	Csoportok megszervezése: - Kimagasló szellemi képességekkel rendelkezők: matematika, olvasókör, újságíró, könyvtár, - Speciális képességűek: zene, vizuális, drámajáték, média - Jó mozgásképességűek: aerobik, torna, atlétika	A 3 területnek megfelelő felszerelések, eszközkészlet összeállítása, beszerzése, alkalmazása Könyvtárhasználat, múzeumok látogatása Kiállítások megtekintése Filmelemzések

d) Felzárkóztató foglalkozások a tanulási kudarcnak magatartási zavarnak kitett tanulók segítése

A felzárkóztató foglalkozás színterei:

A felzárkóztatás egyéni foglalkozás keretében , tanítási órán differenciálással, fejlesztő pedagógus segítségével, napköziben, tanulószobán folyik.

Leggyakoribb problémák:

- magatartászavar

- személyiségzavar

- tanulási zavarok

- figyelemzavar

- agresszív, szembenálló magatartás

- szorongás

Főbb okok:

- MCD

- Kiskorban kezdődő elmebetegségek

- Depresszió

- Epilepszia

- Környezeti hatások

- Elégtelen szocializáció

Az iskolai felzárkóztató foglalkozásokon fejleszthető képességek:

- mozgás

- testséma

- térorientáció

- észlelések

- figyelem

- emlékezet

- számfogalom

- betűfelismerés

- összeolvasás, olvasástechnika, értelmes olvasás, olvasásértés

- önismeret, társismeret, társas kapcsolatok

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
A gyengébb tanulók felzárkóztatása	Felzárkóztató foglalkozások szervezése	Szaktárgyi, képességfejlesztő, részképesség fejlesztő foglalkozások szakképzett pedagógusok által.
A speciális foglalkozást igénylő tanulók átirányítása a szakszolgálathoz	A tanulók szűrése a speciális foglalkozásokra. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálattal, áthelyező bizottsággal	Pszichológus, logopédia, gyógytestnevelés Tájékoztatás: Nevelési tanácsadó, áthelyező bizottság

I.9.11 Gyermek és ifjúságvédelem

Cél: Tényfeltárás
Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
- A helyzetfeltárással kapcsolatos legfontosabb vizsgálati szempontok: - Az iskola környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból. - A helyi település lakókörnyezet általános jellemzői - Az iskolába járó gyermekek családi környezete - A szülők érdeklődése, kapcsolata az iskolával - A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti jelméréséhez készített szempontok, adatok: - A tanulók száma összesen - Mobilitási ráta, eltávozások, új gyermekek érkezése - Hiányzások mértéke, okai (félév, év vége) - Nagycsaládosok aránya - Hátrányos helyzetű gyermekek száma - Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók száma - Túlkorosok, bukások aránya (félév, év vége) - Más fogyatékosok száma - Tanulási nehézségekkel küszködők száma - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködők száma - Veszélyeztetett tanulók száma, ebből a gyermekjóléti szolgálat gondozásában - nyilvántartott tanulók száma	Információ gyűjtés a tanulók jellemzésére: - Személyi, családi és társadalmi helyzetére vonatkozó adatok - Tanulmányi eredmények összegzése, magatartás, szorgalom bemutatása - Testi, egészségügyi, idegrendszeri tudnivalók összegyűjtése - Tanulmányi munka, fegyelem megismerése - Érzelmi, indulati élet jellemzői - Akarati, jellembeli tulajdonságok, cselekvések - Közösségi, társadalmi magatartás jellemzése - Célok, ambíciók, ezek igényességének szintje, önértékelés szintje
Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
- Védelembe vett tanulók száma - Örökbefogadott gyermekek száma - Nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek száma - Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma - A tanulók anyagi támogatásával kapcsolatos adatok rögzítése - Szociális, iskolán kívüli támogatások - Iskolán belüli támogatások, elosztásának adatai - Tankönyvtámogatás - Étkezési támogatás - Ösztöndíj
Cél: Gyermekvédelmi általános feladatok ellátása
Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott általános gyermekvédelmi feladatok az elsődleges megelőzős céljával: - Személyiség-, közösségfejlesztéssel neveléssel kapcsolatos feladatok - Iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés - Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése - Szülők személyiségformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása - Együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel	Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításának tevékenységformái, pedagógiai, pszichológiai módszerei: Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok módszerei: Általános prevenciós programok beépítése tanórai és vagy tanórán kívüli szervezeti formákba: - Mentálhigiéniai- egészségnevelési programok, ennek részeként kábítószer ellenes program - Bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok - Önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési, relaxációs gyakorlatok, játékok Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás formái, módszerei - Pályaválasztási szülői értekezlet - Továbbtanulási ankét Tanulói szabadidős tevékenységi formák, programok Neveléssel kapcsolatos feladatok módszerei: - családi életre nevelés - etikai nevelés - érzelmi nevelés A gyermeki-tanulói jogok érvényesítésének helyi gyakorlata az életkori sajátosságoknak megfelelően. Keretek, formák, amelyek biztosítják a diákjogok érvényesülését: - Házirend - Diákönkormányzat - Tanulói fegyelmi eljárások Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában együttműködő külső intézmények, szolgáltatók, az együttműködés formái: - Művelődési intézmény - Gyermek és ifjúsági szervezetek - Sportlétesítmény, stb.
Cél: Gyermekvédelmi speciálisfeladatok ellátása
Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Speciális gyermekvédelmi feladatok - A gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerűkiszűrése, feltárása - Az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése - A gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális bánásmód alkalmazása - Speciális szakemberek széleskörű bevonása, foglalkoztatása (orvos, védőnő, pszichológus, logopédus) - Együttműködés külső segítő intézményekkel.	Speciális gyermekvédelem lehetőségei, tevékenységformái, eljárásai, szolgáltatásai: A gyermekvédelmi problémák, hátrányos veszélyeztetettség kiszűrése. E feltáró módszerek ismeretének az a célja, hogy minél több információt gyűjthessünk a gyermek környezetéről, valamint a gyermek és környezete közötti érzelmi kötődés, kapcsolat minőségéről: pl. családlátogatás, családtérkép, gyermekmunkák. Röviden rögzítjük a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség okait mutató szempontokat. Hátrányos helyzet: - Anyagi ok - Művelődési hátrányból eredő ok - Egészségügyi ok stb. Még nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos. Veszélyeztetettség - Anyagi ok - Halmozott hátrányok - Deviáns, erkölcstelen családi környezet - Gyermek elhanyagolása, bántalmazása A gyermekvédelmi problémák, esetek kezelésének iskolai lehetőségei, módszerei, eljárásai (speciális beavatkozás, fejlesztés, korrigáló nevelés): A gyermek és a szülő közti érzelmi kapcsolat erősítése, korrigálása: - A szülőknek többször megcsillogtatni a gyermek értékes tulajdonságait, dicsérhető megnyilvánulásait - A gyermeknek rámutatni a szülők erőfeszítéseire, pozitív cselekedeteire. - Pozitív élmények átélésén keresztül gyakran segíteni őket szeretetérzéseinek kifejezésében - A szülők problémáinak értő meghallgatása - A bizalomkeltő magatartás formáinak alkalmazása ( egyforma tisztelet, megértés valamennyi családtaggal és szülővel szemben, a bizalmas szülői információk megőrzése stb.) - A szociális és művelődési hátrányok enyhítését segítő tevékenységek és módszerek - A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetőségei, formái - A tanulási nehézségekkel, teljesítményzavarral küszködő tanulók felzárkóztatását segítő program - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, módszerek Az iskola fontosnak tartja a külső segítő intézményekkel, szakemberekkel a kapcsolattartást: - Nevelési Tanácsadó, - Gyermekjóléti Szolgálat, - Egészségügyi szolgáltató

I.9.12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, minőségbiztosítás

Cél	Feladatok, tevékenységek	Eszközök, attitűdök
Megfelelő munkakörülmények kialakítása, megtartása	Környezetkultúra, tárgyi feltételek: A tárgyak sajátosságainak megfelelő hely és eszközigény biztosítása	A tárgyi igények elkészítése, minimális eszköz és felszerelésjegyzék
Harmonikus emberi kapcsolatok	Intézményen belüli emberi viszonyok: Valós helyzet értékelése Szülői igények felmérése, a kapcsolattartás szabályai Szakmai szerveződések: érdekképviselet, diákjog	Szülői elvárások felmérése. Szülői értekezletek, fogadóórák, szülők tájékoztatása a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Munkaközösségek tervszerű munkája Tantestület – diákönkormányzat kapcsolattartása
	A szakmai munka és minőségi feltétele A pedagógiai szükséglet és a valós helyzet összehasonlítása A tanórai tervezés minősége A tanítási folyamat minősége A tanulók tanulásának eredményessége Önvizsgálat, önképzés A tanulók szükségleteinek figyelembe vétele: Tehetséggondozó, felzárkóztató programok A gyerekek befogadó és önálló alkotóképességének, kreativitásának nevelése: Személyes felelősség a tanulásban, független gondolkodás A tanulásban való aktív részvétel. Gyerekalkotások publikálása Tehetséggondozó szakkörök A tanulók közösségi élete A tanulók személyes érzelmi és szociális szükségleteinek gondozása Programok, közösségfejlesztő tevékenységek tervezése Pozitív attitűdök és szociális készségek fejlesztése	Csoportos megbeszélés Hang, videó felvételek Megfigyelések, felmérések

Alapvető dokumentumaink: Az SZMSZ szabályzata és a Házirend szabályzatai

I.10 Tanulók munkájának, tevékenységének mérése, ellenőrzése, értékelése

I.10.1 A tanulók munkájának mérése:

Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk képességeinek optimumáig jusson el (értelmi, erkölcsi, és testi, érzelmi). Találjuk meg azokat a területeket, színtereket, ahol fejlődhetnek képességeik, készségeik, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére, nevelés egyik fő alapelvünk. A másik munkájának elfogadása és tiszteletben tartása kell, hogy vezérelje tanárainkat, és tanítványainkat.

I.10.2 A tanuló munkájának értékelése

Az értékelés terén az alábbi szempontok érvényesülnek:

- Folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális

- Sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását és a tudását

- Változatos: vizsgálja a nevelési szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiség típusait, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket.

- Kiszámított

- Tudatosított

- Motiváló

A nemzeti köznevelés törvényben meghatározott érdemjegyeket alkalmazzuk. Évközi értékeléskor minden pedagógus a pedagógiai, módszertani szabadság jegyében alkalmazhat szimbólumokat. Az értékelés rendszeressége érdekében a minimális osztályzatok száma szabályozott.

Félévi és tanév végi értékelésénél havonta valamennyi tantárgyból a heti tantárgyankénti óraszám 50%-ának megfelelő osztályzatnak kell lenni, de legalább 1 -nek. A tanulók írásbeli munkáját írásban értékeljük :

- megjegyzéssel

- kiegészítéssel

- javaslattal

- osztályzattal minősítve, a százalékok feltüntetése mellett.

A százalékos értékelés tantárgyanként és tagozatonként a mellékelt táblázat tartalmazza.

Az alsó tagozaton a dolgozatok értékelése:

Osztályzat	Magyar	Matematika	Természet tudományok
5	91-100%	90-100%	90-100%
4	80-90%	80-89%	75-89%
3	60-79%	60-79%	55-74%
2	41-60%	41-59%	40-54%
1	0-40%	0-40%	0-39%

A felső tagozaton a dolgozatok értékelése:

osztályzat	Magyar	Történelem	Matematika	Idegen nyelv	Természet tud.
5	91-100%	91-100%	90-100%	91-100%	90-100%
4	81-90%	81-90%	75-89%	76-90%	75-89%
3	65-80%	65-805	50-74%	60-75%	55-74%
2	51-64%	51-64%	30-49%	40-59%	40-54%
1	0-50%	0-50%	0-29%	0-39%	0-39%

Az első évfolyamon negyedévenként, félévkor és 4. negyedévben szöveges értékelést kapnak. Alsó tagozaton 1-2 évfolyamon félévkor és 1.év végén szöveges értékelés 2. évfolyam végétől osztályzatot kapnak. Évközben érdemjegyeket kapnak.

A szöveges értékelést a tantárgy minimális követelményeit figyelembe véve személyre szólóan kell elkészíteni. Meghatározva a továbbhaladás formáját.

A tanuló felzárkóztatásra szorul minősítés esetén, a szülő bevonásával határoz az iskola a gyermek fejlődését gátló tényezőket, javaslatot tesz az okok megszüntetésére.

Iskolaváltás esetén a szöveges értékelést át kell váltani érdemjegyre.

Az iskola nem határoz meg olyan tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét előmenetelét nem kell értékelni.

Évközi értékeléskor minden pedagógus alkalmazhat érdemjegyektől eltérő szimbólumokat Az értékelés rendszeressége érdekében a minimális osztályzatok száma szabályozott.

Dolgozatok, felmérések :

- Év elején szintmérés osztályzat nélkül

- Ismétlés végén, témakörök lezárásakor eredménymérés osztályzattal.

- A dolgozatok értékelése érdemjeggyel történik, értékelése a százalékos besorolás alapján van.

A félévi és év végi osztályzatok meghatározása, a beszámíthatóság mértéke:

Az osztályzat meghatározásánál a meglévő érdemjegyek átlaga alapján dönt a szaktanár. Az átlag számításánál azonban nem egyforma súllyal számítanak az érdemjegyek.

A pedagógus számon kérheti és értékelheti a tanulót a házi feladatok elkészítése, annak hiánya, házi dolgozat, gyűjtőmunka, órai munka, felelet, dolgozat – formájában.

A beszámíthatóság aránya: dolgozat kétszeres, szóbeli és írásbeli felelet 1szeres, egyéb formák aránya havi 1 osztályzat mértékéig.

A beszámíthatóság aránya:

dolgozat kétszeres,

szóbeli és írásbeli felelet 1szeres,

egyéb formák aránya havi 1 osztályzat mértékéig.

A pedagógus értékelésének korlátai:

Tantárgyi értékelésről, félévi és év végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt, de az osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, és szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen legalább 5 tizeddel eltér az évközben adott érdemjegyek átlagától, a tanuló osztályát tanító tanárok közössége felszólítja a tanárt döntése indoklására. Ha indoklása nem elfogadható, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztatja.

Ha a pedagógus a tanuló érdemjegyeinek átlagánál jobb osztályzatot ad a tanulónak, és azt kérésre megindokolja, annak megváltoztatására nincs mód.

A pedagógus szabadsága az értékeléskor jogvesztő, ha nem ad kellő számú osztályzatot, nem tájékoztatja a szülőt időben, az iskolai rend szerint.

Magasabb évfolyamba lépés feltétele:

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, magatartásának, szorgalmának évközi értékeléséről félévi év végi minősítéséről a tanuló osztályát tanító tanárok közössége dönt.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantárgyanként meghatározott feltétel, mely egy átlagos képességű tanuló teljesítményének felel meg minimális feltételként.

A pedagógiai program tantárgyi program részében a minimális követelmények és a továbblépés feltételei a mérvadók, valamint a tanuló a közoktatási törvényben meghatározott hiányzás mértékét nem haladja meg, magántanuló esetén teljesíti az osztályozóvizsga követelményeit.

A nevelőtestület dönthet a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, ha nincs beláthatóan mód a tanuló képességének határa miatt a minimális teljesítmény elérésére, vagy ha a tanuló évismétlés ellenére, a megfelelő tanári segítséggel sem képes többet teljesíteni.

Az alsó tagozaton a témazáró dolgozatok értékelése:

Osztályzat	Magyar	Matematika	Természet tudományok
5	91-100%	90-100%	90-100%
4	80-90%	80-89%	75-89%
3	60-79%	60-79%	55-74%
2	41-60%	41-59%	40-54%
1	0-40%	0-40%	0-39%

A felső tagozaton a témazáró dolgozatok értékelése:

osztályzat	Magyar	Történelem	Matematika	Idegen nyelv	Természet tud.
5	91-100%	91-100%	90-100%	91-100%	90-100%
4	81-90%	81-90%	75-89%	76-90%	75-89%
3	65-80%	65-805	50-74%	60-75%	55-74%
2	51-64%	51-64%	30-49%	40-59%	40-54%
1	0-50%	0-50%	0-29%	0-39%	0-39%

Az ellenőrzés célja a meglévő ismeretek megértésének, emlékezetben tartásának és alkalmazásának vizsgálata. Folyamatos ellenőrzésre váró feladat, hogy a tanulók rendelkeznek-e a korábbi ismeretekből a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, alapokkal.

A számonkérés széleskörűsége és sokoldalúsága szükséges, terjedjen ki a tantárgyakkal kapcsolatos minden tevékenységre.

A szinten tartás érdekében szükséges az óra eleji ismétlés frontálisan, és az új anyag számonkérése egyéni felelésekkel. A számonkérés szóban és írásban is szükséges, ügyelve az egyensúly az egyensúly megtartására.

Tantárgyi értékelés

A tantervi követelményeket kutató munkájával kiegészíti, és kreatív módon alkalmazza.

Kitűnő: Dicséretes 5	A tantervi követelményeket kutató munkájával kiegészíti, és kreatív módon alkalmazza.
Jeles: 5	Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot és alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabadon fogalmaz, lényegre mutatóan definiál. Tud szabadon önállóan gondolatokat kifejezni. (1-4.évfolyamon kettő, 5-6- évfolyamon három, 7-8 évfolyamon öt percig), lényegre kérdez.
Jó: 4	Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságok, hiányosságok tapasztalhatók. Kisebb előadási hibát ejt.
Közepes 3	Ha a tantervi követelményeknek kisebb segítséggel tesz eleget. Ismeretei felszínesek, önálló munkában segítséget kér, Csak a pedagógus kérdései alapján közli gondolatait.
Elégséges: 2	Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Csak sok segítséggel teljesít.
Elégtelen: 1	Ha a tantervi követelményeknek tantervi segítséggel sem tesz eleget, a minimumot sem tudja. Az első évfolyamban iskolalátogatási bizonyítványt kap.

I.10.3 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.

Felhasznált módszer: OM ajánlása alapján a Hungarofit tesztsorát alkalmazzuk. Dr Mérei Ildikó munkacsoportja összeállításában. Az értékelést is ők végzik.

1. COOPER - teszt 12 perces futás
2. 1 mérföld 2000m futás
3. helyből távolugrás
4. fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás
5. hanyattfekvésből felülés
6. hason fekvésben törzsemelés
7. tömött labda vetés fej felett hátra
8. lökés egy kézzel az ügyesebb kézzel terpeszből

Évente 2 alkalommal végezzük el a mérést ősszel és tavasszal.

CÉL: felmérni a fizikai állapotot. Képet kapni a hiányosságokról.

Feladat: a hiányosságok megszüntetése érdekében kialakítani a hangsúlyos gyakorlatokat.

I.10.4 A továbbhaladás, következő évfolyamba lépés feltétele

- Ha bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvégezte.

- Ha a köznevelési törvényben megfogalmazott hiányzási mértéket nem haladja meg. A törvényi előírások feletti hiányzás esetén osztályozó vizsgára vagy az évfolyam megismétlésére kötelezhető. Közoktatási.

- A külföldön szerzett bizonyítványok, iskolai tanulmányok beszámítása az érvényes jogszabályok alapján.

- Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az iskola igazgatója adhat.

Tantárgyi felmentés felsőben:

A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján részleges felmentést adhat az igazgató a tantárgy írásbeli, szóbeli, vagy teljes értékelése alól. A felmentés nem haladhatja meg a félévet, csak rendkívüli esetben, ha indokolt.

I.10.5 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányok alatti vizsgák :

a) Osztályozóvizsga – félévi, és tanév végi osztályzat megállapításához az alábbi esetekben:

- tanórai foglalkozásokon való részvétel felmentése

- egy vagy több tárgyból előírtnál rövidebb idő alatt végezzen

- 51.§ 6. bek. Meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület osztályozóvizsgát engedélyezett.

- A félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához független vizsgabizottság előtt vizsgázik a tanuló saját, vagy szülei kérésére.

- Időpontja: évente 1 alkalommal június 15-ig.

b) Különbözeti vizsga letételét az iskola igazgatója rendelheti el.

Okai:

- nem egyértelmű értékelési rendszer szerint értékelték a tanulót.

- az iskola által tanított valamely tantárgyat nem tanulta a tanuló.

A vizsga szervezése:

- őszi vizsga legkésőbb október 30.ig

- tavaszi vizsga legkésőbb június 15-ig

Meghirdetése: vizsga időpontja előtt 2 hónappal.

c) Pótlóvizsga, vagy javítóvizsga:

- A pótló vizsga letételére mód van, ha a tanuló neki felróható okokon kívül nem jelenik meg a vizsgán. A pótló vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

- Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha tanév végén legfeljebb 3 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

- Javítóvizsga ideje: minden év augusztus 21-és szeptember 1. között lehet.

- Az időpontot az iskola igazgatója az éves munkatervben határozza meg, és értesíti az érintett tanulókat, a helyben szokásos módon hirdeti, ez pedig az iskola honlapja. A tanuló bizonyítványával együtt írásbeli tájékoztatót kap.

- A tanuló 250 óra igazolatlan hiányzása esetén nem engedhető javítóvizsgára, a tanévet ismételni köteles.

A tanulmányok alatti vizsga rendje:

- A vizsga anyagáról a szaktanár tájékoztatást ad, szükség esetén segítséget ad a felkészüléshez.

- A vizsgák formái:

1. írásbeli ideje : 45 perc

SNI-s tanulók esetén 30 perccel meg kell növelni az írásbeli feladatok elkészülésére adott időt

2 szóbeli ideje: 10 perc, felkészülési idő: 20 perc

- Egyéb rendelkezések:

Írásbeli vizsga helyett csak szóbeli vizsgát tehet, ha a szakvélemény erre vonatkozó javaslatot tesz.

Egy vizsganapon legfeljebb 2 tárgyból lehet vizsgázni .

A vizsga 3 tagú bizottság előtt folyik.

A vizsgáról jegyzőkönyv készül, és a tanuló vizsgaeredményét fel kell tüntetni, bizonyítványába be kell írni.

Az eredményt a vizsga napján ki kell hirdetni.

A tanulmányok alatti vizsgáról részletes szabályozás található az iskolai SZMSZ mellékleteként.

I.10.6 A tanulók felvételének és átvételének szabályai

A tanulói felvétel, átvétel az NKT keretei közötti helyi szabályozás:

Törvényi szabályozás: 50.§ A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll.

Keletkezése:

a) felvétel az 1. osztályos beíratás rendje szerint

b) átvétel magasabb évfolyamra, férőhely függvényében

Mindkét forma jelentkezés alapján jön létre, és a beíratás napjától érvényes.

Az első tanév megkezdésével lép életbe a Házirendben, SZMSZ-ben, valamint a Pedagógiai Programban meghatározott tanulói jogok és kötelességek valamint azok gyakorlása.

a) tanulófelvétel felvételi vizsga nélkül:

eljárásrend :

- A Fővárosi és Területi Kormányhivatal rendeletei a alapján szervezzük a tanulófelvételt.

- A szülő felvételi szándékkal bejelentkezhet az iskolába szeptember 1-től a következő tanévre.

- Jelentkezési lapot tölthet ki és adhat le, mely szándéknyilatkozatként szolgál. A szülő közli miért szeretné beíratni gyermekét az iskolába.

- Nyílt napon , november végén és február végén megismerkedhetnek az iskola életével, az itt folyó munkával.

- Február végén lezárjuk a jelentkezést, majd a meghatározott helyi sorrend alapján az Igazgatótanács dönt a felvehető tanulók számáról, és személyéről.

- A szülők értesítést kapnak határozatban a döntésről, melyet a beiratkozás előtt 15 nappal megkapnak, lehetőséget adva a fellebbezésnek.

- A beiratkozás idejéről a törvényben szabályozott időszakon belül határoz az igazgatótanács.

- Beiratkozásra azokat a tanulókat várjuk, akiket értesítettünk a beíratás lehetőségéről.

- A tájékoztató levélben fel kell sorolni azokat az iratokat, amelyek szükségesek a tanulófelvételhez.

- 2 nap áll rendelkezésre a beiratkozásra

- Üresedés esetén a HHH és a HH. tanulók előnyben részesítésével döntünk.

A tanulók csoportba osztályba sorolásáról a szülői igények figyelembe vétele mellett a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az iskola igazgatója dönt.

b) a tanuló átvétele:

- feltételei: az iskola engedélyezett létszáma és a tanulócsoportok maximális létszáma alapján

- az iskola vallásos szellemiségét elfogadja, annak követelményeinek megfelel

- az átvételre várók sorrendje

A tanulói jogviszony megszűnik:

a. ha a tanuló befejezte általános iskolai tanulmányait a bizonyítvány átvételének napján

b. beiratkozik más intézménybe

c. az intézmény jogutód nélkül megszűnik

I.10.7 A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi és átvételi kérelmének teljesítésének sorrendjére vonatkozó NKT - ben foglalt előírások keretein túli helyi szabályozás, rendje, módja:

A beiratkozás feltételei:

Az első évfolyamra való beiratkozásról az óvoda illetve a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján döntünk.

A szükséges dokumentumok bemutatása, a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével / a gyermek személyét igazoló arcképes okirattal / személyi igazolvány, lakcímkártya/ lelkészi ajánlás, keresztlevél. Szülők személyét igazoló okiratok.

A beiratkozásnál figyelembe vesszük:

- a törvényi szabályozást, hatályos jogszabályokat,

- Az egyoldalú nyilatkozattétel alapján: közoktatási feladatvállalást a hátrányos helyzetű tanulók felvételében, amennyiben elfogadják a szülők az iskola szellemiségét.

- a fenntartó által meghatározott feltételeket, és rendeleteket: keresztyén nevelést

- az Alapító okiratban meghatározottakat

- az iskola befogadó képességét.

Törekszünk arra, hogy elsősorban református gyermekeket vegyünk fel. Feltétel a keresztény szellemiség vállalása és tiszteletben tartása

- meg legyen keresztelve

- vállalja a konfirmációt református vallás esetén

- lelkészi ajánlással rendelkezik

I.10.8 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége, tartalma, ellenőrzése, beszámíthatósága az osztályzatokba a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.

• A házi feladat célja: az órán szerzett ismeretek új anyag vagy meglévő tudás gyakorlása, bevésése. A felkészülés készségek és képességek kialakításának része.
• Tartalma: kapcsolódik az elméleti ismeretekhez, az elsajátítandó tananyag elmélyítését bevésését gyakorlását segíti elő.
• Mennyisége: igazodik a készségek, képességek elmélyítéséhez, szükséges mennyiséghez, a tárgyi tudás minimális követelményszintjéhez, az életkori sajátosságokat figyelembe véve.
• A differenciált feladatok és azok értékelése igazodjon a mennyiségi szempontokhoz.

Hétvégi írásbeli feladatok: az osztály ás az egyéni képességeket figyelembe kell venni.

Differenciálás- gyakorló feladatokkal , ismétléssel, gyűjtőmunkával .

1-2. osztály félóra

3-4. osztály 1 óra

5-8. osztály 1 óra írásbeli és 1 óra szóbeli maximum felkészülés átlagos képességű tanulóhoz mérve.

Az alsó tagozaton a tanulási technikák tanítása, emlékezet javítása, figyelem tartósságának emelése, beszéd és íráskészség javítása, érdekében memoriterek, tanulása, anyaggyűjtés,

Olvasónapló közös megbeszélés drámajáték, játékos feladatok kézműves foglalkozások a napköziben segítik a felkészülést, de az otthoni tanuláshoz is szükséges a segítségnyújtás

Hétvégi feladatok: heti 1 órás tantárgyakból és azok a hét elején vannak, házi feladatot kell adni.

A házi feladatok beszámíthatóak a tanuló értékelésébe havonta egy alkalommal legalább, vagy a pedagógus által alkalmazott egyéni értékelési formában.

A különböző érdemjegyeket megkülönböztetve kell a naplóba írni.

A szövege értékelést mondatbank segítésével kell elkészíteni, az egyénre szabott kiegészítésekkel..

I.11 A tanulók jutalmazásának elvei és formái

I.11.1 Dicséretek

Szaktanári dicséret	n kiemelkedő tanulmányi eredményért n kiemelkedő szorgalomért n példamutató magatartásért
Osztályfőnöki vagy napközi vezetői dicséret	n kerületi versenyek 6-10.helyezése n kiemelkedő közösségi munkáért n példamutató magatartásért n tanulmányi eredményért n szorgalomért n ügyeletesi, felelősi munkáért n csoportos iskolai ünnepélyen való szereplésért n rendkívüli esetben tanúsított példamutató magatartásért
Igazgatói dicséret	n kerületi versenyen elért 1-5. Helyezésért n budapesti vagy országos szintű versenyen való részvételért n iskolai szintű egyéb szereplésért n rendkívüli esetben kimagasló helytállásért
Nevelőtestületi dicséret	n huzamosabb ideig tar példamutató kötelesség teljesítésért n kimagasló tanulmányi eredményért, segítőkészségé n fővárosi, vagy országos versenyen elért 1-5. helyezésért
Tantárgyi kitüntetés	n valamely tantárgyból kiemelkedő teljesítmény elérése legalább fővárosi, vagy országos szinten
…Szenczi oklevél	n 8. Év végén adható, az iskolában töltött 8 év alatt jó tanulmányi eredményt ért el, az iskola hírnevét sikereivel növelte n kimagasló közösségi munkát végzett, példás magatartású
…Szenczi -díj	n 8. Év végén adható annak, aki 4,5 feletti eredményt teljesít, az iskola hírnevét sikereivel növelte n kimagasló közösségi munkát végzett, példás magatartású és szorgalmú
Hangya –díj	n tanévzáró ünnepélyen kapja osztályonként egy tanuló, aki sokat javított előző átlagához képest.
Az év diákja	n tanulók által adható kitüntetés tagozatonként 1-1-tanuló.

A Szenczi oklevelet, a Szenczi- díjat, a szaktárgyi 4 éves kiemelkedő teljesítményt elismerő tantárgyi oklevelet és a Hangya-díjat a tanévzáró ünnepélyen adjuk át.

A versenyek jutalmazása: a DÖK és az alapítvány támogatásával történik.

I.11.2 Magatartás és a szorgalom értékelése

MAGATARTÁS

5 példás	n Felelősségérzet n Önállóság n Közösségi munka n Viselkedés n Hangnem n Betartja az iskola munkarendjére vonatkozó törvényeket n Nem lehet késése
4 jó	n Felelősségtudat általában jó n Önállóság irányításra szorul n Általában megbízható n Viselkedése jó n Hangneme jó n Lehet 3 késés
3 közepes	n Felelősség változó n Önállóság változó n Közösségi munka nem megfelelő n Viselkedés agresszív n Hangneme nem megfelelő n Maximum igazgatói intője és 4 késése van
2 rossz	n Az iskola szabályait kirívóan, vagy ismételten megszegi n Nevelőtestület előtt megrovásban, szigorú megrovásban részesül n Jelenléte a közösségre veszélyes lehet n Rendszeresen késik, igazolatlanul mulaszt

SZORGALOM

5 példás	n A tanuló egyéni képességeihez és körülményeihez képest fejlett kötelességtudatról tesz tanúbizonyságot
4 jó	n Iskolai és otthoni munkáját általában teljesíti n A munkában nem kezdeményező n Jobb eredményt is elérhetne képességei alapján
3 változó	n Feladatait részben, nem rendszeresen végzi el n Kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti
2 hanyag	n Képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében n Kötelességeit gyakran elmulasztja n A tantervi minimumot nem teljesíti

I.12 A pedagógiai munka értékelésének főbb területei

A SZÍNVONALAS PEDAGÓGIAI MUNKA JELLEMZŐI

- eredményes pedagógiai munka hatékony módszerek alkalmazásával

- az iskola pedagógiai programjában aktív részvétel

- a tanulói jogok tiszteletben tartása

- a munkaköri kötelességének teljesítése

- emberi kapcsolatok- kommunikáció

- az iskolai szabályok betartása

- az iskola hagyományainak építése, gondozása

- többletfeladatok vállalása

Az iskolai munka ellenőrzése az SZMSZ, a belső ellenőrzési terv, és a munkaterv alapján történik.

VALAMENNYIÜNK ALAPVETŐ KÖTELESSÉGE A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOKBAN FOGLALTAK BETARTÁSA.

A minőségi munka elbírálásának szabályai:

Ezen belül kiemelten fontos:

- Pontos órakezdés és befejezés.

- Módszertanilag igényes munka.

- A házirendben foglaltak betartása, betartatása.

- Korszerű oktatási módszerek megismertetése, használata.

- Szemléltető eszközök rendszeres használata.

- Nevelési hatékonyságot segítő tevékenységek: beilleszkedési, és tanulási zavarok enyhítésére szolgáló módszerek használata.

- Differenciált foglalkozások alkalmazása.

- Innovációs készség, továbbképzésekben való részvétel, az ott szerzett ismeretek átadása a mindennapi munkában.

- Óralátogatások tapasztalatai.

A TANTESTÜLET MUNKÁJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL:

- Versenyeken való részvétel, felkészítő munka- eredmények.

- Pályázati munkák.

- Osztályfőnöki tevékenység.

- Ügyeleti munka.

- Tehetséggondozás.

- Felzárkóztatás.

- Hagyományteremtés-ápolás

- Példamutató tanári magatartás.

- Szaktanterem, szertár, szemléltető eszközök rendje.

Kizáró tényezők az elismerésből:

- fegyelmi eljárás miatt

- – igazolatlan mulasztás

- – anyagi kár okozása

A pedagógus munka minősítésének főbb elemei:

eredményesség

- a nevelői és oktatói tevékenység,

- a kimenetmérések,

- a továbbtanulási arányok,

- az iskolába jelentkezők terén.

színvonalasság:

- a közös ünnepeken,

- az esztétikai nevelésben,

- vizuális kultúrai nevelésben,

- a sokféle versenyen való részvételben és az azokban elért eredményekben,

hatékonyság

- az intézmény működésében

- az épület kihasználtsági fokában (tanulólétszám),

- a bérleti szerződések alapján.

- a kompetencia mérések eredménye

I.13 Minőségbiztosítás

Az iskolai minőségbiztosítás stratégiája

Partnerközpontúság és kölcsönös elkötelezettség alapján:

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége, tartalma, ellenőrzése, beszámíthatósága az osztályzatokba a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.

• A házi feladat célja: az órán szerzett ismeretek új anyag vagy meglévő tudás gyakorlása, bevésése. A felkészülés készségek és képességek kialakításának része.
• Tartalma: kapcsolódik az elméleti ismeretekhez, az elsajátítandó tananyag elmélyítését bevésését gyakorlását segíti elő.
• Mennyisége: igazodik a készségek, képességek elmélyítéséhez, szükséges mennyiséghez, a tárgyi tudás minimális követelményszintjéhez, az életkori sajátosságokat figyelembe véve.
• A differenciált feladatok és azok értékelése igazodjon a mennyiségi szempontokhoz.

Hétvégi írásbeli feladatok: az osztály ás az egyéni képességeket figyelembe kell venni.

Differenciálás- gyakorló feladatokkal , ismétléssel, gyűjtőmunkával .

1-2. osztály félóra

3-4. osztály 1 óra

5-8. osztály 1 óra írásbeli és 1 óra szóbeli maximum felkészülés átlagos képességű tanulóhoz mérve.

Az alsó tagozaton a tanulási technikák tanítása, emlékezet javítása, figyelem tartósságának emelése, beszéd és íráskészség javítása, érdekében memoriterek, tanulása, anyaggyűjtés,

Olvasónapló közös megbeszélés drámajáték, játékos feladatok kézműves foglalkozások a napköziben segítik a felkészülést, de az otthoni tanuláshoz is szükséges a segítségnyújtás

Hétvégi feladatok: heti 1 órás tantárgyakból és azok a hét elején vannak, házi feladatot kell adni.

A házi feladatok beszámíthatóak a tanuló értékelésébe havonta egy alkalommal legalább, vagy a pedagógus által alkalmazott egyéni értékelési formában.

A különböző érdemjegyeket megkülönböztetve kell a naplóba írni.

A szövege értékelést mondatbank segítésével kell elkészíteni, az egyénre szabott kiegészítésekkel..

A partnerközpontú működés szakaszai:

1. Tervezés

2. Megvalósítás

3. Értékelés, ellenőrzés

4. Beavatkozás

A pedagógus továbbképzési rendszerben a minőségbiztosítással foglalkozó továbbképzéseken több pedagógus részt vett, vagy folyamatban van a részvételi szándék.

A partnereinkkel a kapcsolatok kiépítése évek óta folyik. A partneri igények felmérése is feladataink között szerepel.

Törekszünk partnereink igényei alapján a célokat kitűzni, megfelelő feladatokat meghatározni, majd a visszajelzés alapján a hatásosságról meggyőződni.

Az iskolai minőségbiztosítás során a feladatok teljesítésére a következők jellemzőek:

– eredményesség

a nevelői és oktatói tevékenység,

a kimenetmérések,

a továbbtanulási arányok,

az iskolába jelentkezők terén.

– színvonalasság:

a közös ünnepeken,

az esztétikai nevelésben,

vizuális kultúrai nevelésben,

a sokféle versenyen való részvételben és az azokban elért eredményekben,

– hatékonyság

az intézmény működésében

az épület kihasználtsági fokában ( tanulólétszám),

a bérleti szerződések alapján.

Feladat:

A minőségbiztosítás és a pedagógusok minősítése, bevezetése a partnerközpontúság jegyében. Vélemények és igények felmérése az iskola életének és profiljának alakításáról.

A felmérések formái: pedagógus teljesítményértékelés, intézményi önértékelés

– klímavizsgálatok, kérdőívek,

– szóbeli beszélgetések,

– értekezletek, fórumok, óralátogatások

I.14 Taneszközök kiválasztásának elvei, az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek

A pedagógus szakmai önállósága, hogy mely tankönyvet alkalmazza nevelő- oktató munkája során.

Figyelembe kell vennie azonban az iskola által támasztott követelményeket, törvényeket, pedagógiai elveket, valamint a szülők és tanulók érdekeit is.

A választott tankönyvek beszerzése előtt a munkaközösség véleménye alapján dönthet.

Szükséges eszközök kiválasztása:

Szaktanárok meghatározhatják mely eszközök szükségesek a tantárgy eredményes tanításához – márka meghatározása nélkül lehetőséget adva az olcsóbb megoldásokra.

Az egészséges életmód a gyermekek mozgási igényének annak lehetőségének biztosítása érdekében a tanulók felszerelése fehér póló és sötét nadrág . A felszerelés hiányában nem tudja teljesíteni a tanóra feltételeit .

Legalább 3 alkalommal fordul elő, a szülőt értesíteni kell, és a tanuló szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni mulasztását. A gyermekek nevelésében vállalt feladatunk, a kötelességtudat és a feladattudat kialakítása fontos.

A kiválasztás elvei: tankönyvek, tantárgyi segédletek

– A tantervi követelményeknek megfelelő legyen.

– A pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, és a nevelési program megvalósítását segítse.

– A tanulók életkori sajátosságait figyelembe veszi a méret, szerkesztés és a tipográfia.

– Milyen módon kívánja használni: munkatankönyv, munkafüzet, stb.

– A használat gyakorisága alapján: tanuló által megvásárolva, vagy könyvtári tartó tankönyvként kölcsönözhető formában.

– A tankönyvek ára is befolyásolja a választást.

– A szülői értekezleteken tájékoztatás előzi meg a rendelést a választott könyvekről.

– Az ingyenes tartós könyvek választásánál az érvényes tankönyvrendeletek a mérvadóak

I.15 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formája

A tanulói és szülői tájékoztatás:

- Diákönkormányzat működik, az összekötő tanár rendszeresen tartja a kapcsolatot az osztályok diákképviselőivel.

- Havonta egyszer, vagy szükség esetén azonnal

- Az iskola igazgatója: évente 2 alkalommal tart diákgyűlést, a tanulókat érintő kérdéseket beszélik meg.

- Osztályfőnökök: folyamatosan az osztályfőnöki órán havonta egyszer beírják az üzenőbe a következő hónap rendezvényeinek időpontját, és más tudnivalókat.

- Interneten folyamatos frissítések vannak, beszámolók az eseményekről

- A tanulót és a tanuló szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan ( szóban, illetve tájékoztató füzeten keresztül írásban) értesítik.

- A tanulók kérdéseiket véleményüket javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg , vagy választott képviselőiken keresztül közölhetik az iskola igazgatójával ,nevelőkkel, vagy az igazgatótanáccsal.

- A szülőket az iskola életéről munkatervi feladatairól a pedagógiai munka értékeléséről SZMK és szülői értekezleten tájékoztatjuk.

- A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

családlátogatás feladata:

- a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

- illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében

- gyakorisága.: szükségesetén, ha a pedagógus úgy ítéli meg, de egyszer mindenképpen osztályfőnöki feladat.

szülői értekezlet:

- szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása

- szülői tájékoztatás: az iskola céljairól, feladatairól pedagógiai munkáról, nevelésről, lelki nevelésről, hitéleti tevékenységről, ünnepekről, közös programokról, tanulói közösségről

fogadóóra:

- feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása

- nyílt nap, vagy óra: feladata betekintést ad az oktató nevelő munka formáiról, az iskola életéről, a gyermek órai teljesítményéről

Az intézményi munkatervben évente a határozzuk meg az értekezletek, nyílt napok idejét, gyakoriságát.

I.16 Az egészségfejlesztés helyi programja

Értékek rendszere

Iskolánk a tananyag oktatása mellett kiemelt feladatának tekinti az ifjúság egészséges életmódra nevelését.

Célrendszer

Tervezett programjainkba minkét iskola összes tanulóját és felnőtt dolgozóját be kívánjuk vonni. Pl. vérnyomásmérés, vércukorszint-meghatározás, stb., de a többi programra (előadások, bemutatók, vetélkedők...) is meghívhatjuk tanulóik családtagjait is.

Feladatok

Iskolánk tanulói egészséges életmód szerint éljenek, az udvar adottságainak kihasználásával, sok szabadidős sport, játék lehetőség biztosítása, a menza és az iskolai büfé ételei, kínálata megfeleljen az egészséges táplálkozás szabályainak folyamatos egyeztetés és ellenőrzés mellett. Megismerkedjenek az elsősegélynyújtás alapjaival, tudják alkalmazni szükség esetén.

Ennek feltételei:

- Iskolai program csoport megszervezése. Az említett csoport közösen felelős a tanulók, a tanárok, a tantestület, védőnő iskolaorvos.

- Egészségmegőrző környezet kialakítása az iskolában.

- Fejleszteni kell az egészség iránti egyéni-, családi és közösségi felelősséget.

- Az egészséggel kapcsolatos reális és vonzó alternatívákat kínálva a tanulók és a nevelőik számára kialakítani az egészséges életmódot.

- Alkalmassá tenni a tanulókat fizikális, pszichológiai és szociális lehetőségeiknek kiterjesztésére és fejleszteni kívánják önértékelésüket.

- Az egészségmegőrzés és a biztonság elérésére a teljes iskolai közösség számára (tanulók és felnőttek) világos célokat szeretnénk látni.

- Elősegítjük a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolódás fejlesztését.

- Az egészségvédelmi tevékenység támogatása érdekében közösségi erőforrások alkalmazását szorgalmazzuk.

- A tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások széles skáláját ismertessük meg, amely olyan nevelési erőforrás, mely felkészíti őket arra, hogy hatékony egészségügyi ellátást igénybevevő fogyasztókká válhassanak.

Egészségfejlesztési folyamatos tevékenységeink:

- Szűrővizsgálatok (pl. a vérnyomásmérés, vércukorszint meghatározása, vizeletvizsgálat stb.) - az iskolaorvos és a védőnő segítségével felmérések tanulóink egészség kulturáltsági szintjéről.

- A tanulók táplálkozási szokásaikra vonatkozó felmérést végzünk, az adatokat feldolgozzuk.

- AZ ALKOHOL ÉS DROG KÁROS HATÁSAIRÓL ELŐADÁSOKAT, FILMEKET NÉZÜNK, HALLGATUNK ÉS MEGBESZÉLÜNK. A média, etika és osztályfőnöki órákon is.

- Évente plakátversenyt szervezünk és az iskola tanulóinak munkáit kiállítjuk

- A tantermek dekorálásánál az egészségnevelés szempontjait is figyelembe vetetjük tanulóinkkal. (élő virágok, tisztaság, friss levegő világos falak).

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - a főváros és környéke és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése.

A kirándulások az iskola munkateve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek.

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tantervében tervezi meg. Szülői értekezleten az osztály szülői közösségével egyezteti a kirándulás szervezési kérdését és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatjuk, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetéről, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat.

A kiránduláshoz annyi nevelőt, vagy szülőt biztosítunk, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodunk az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

"Tudd mit teszel!" c. film lejátszása után beszélgetünk a nemi érés, és felelősségvállalás témaköreiről, családi védőnő bevonásával.

Egészségnevelési kiadványok terjesztésével is törekszünk az egészséges szokások kialakítására az iskolánkban.

Iskolánk egészségügyi szakember gárdája, s a tanulók egészségfejlesztésért elkötelezett tantestület közös erővel képes a kitűzött célokat elérni. Számítunk a szülők segítségére is, kérjük velünk szembeni elvárásaik megfogalmazását, s gyermekeik egészségéért a hatékony együttműködést.

Kiemelt feladat

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire.

A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések.

Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon.

Az iskola lehetőségei a környezeti nevelés tantervi tervezésében:

- az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozók megtervezése;

- az egészségtan; az ember és társadalomismeret; etika; a mozgókép és médiaismeret tantervi modul környezeti szemléletű megvalósítása;

- a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (pl.: erdei iskola, témanap, múzeumi, állatkerti órák); egészségnapok, hagyományőrző foglalkozások

- olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanulók együttműködő tanulását, a valóságos problémák megoldásában, kezelésében való közreműködését, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak;

- olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának.

I.17 Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek

- Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.

- Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.

- Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.

- Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.

- Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.

- Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.

- Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

- Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

- Információrögzítés együttműködéssel.

- Csoportos asszociációs feladatok.

- Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).

- Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében.

- Tesztkészítés, tesztértékelés.

- Követelmények megfogalmazása.

- Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.

- Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban.

- Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.

- Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.

- Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”.

- Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.

- Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.

- Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

I.18 Tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban

NKt. 48. §.

A tanulók a neveléssel- oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére a demokráciára, közéleti felelősségre, keresztény magatartásra nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre,a nevelőtestület segítségével.

Az iskola tanulói osztályközösségei képviselőt választhatnak az osztályból, akik képviselik magukat a diákönkormányzatban, melynek van diák vezetője, és pedagógus segítő tanár vezetője.

Az osztályban felmerülő gondolatokat, kéréseket kérdéseket , tehát saját érdekeiket képviseltetik .

A diákönkormányzat működési rendje:

1. a DÖK kapcsolattartó tanár összehívja a DÖK tagokat havonta, de sürgős megbeszélés ügyében alkalmanként.

2. A diáktagok osztályfőnöki órán kapnak, továbbítanak minden elhangzott információt felvilágosítást az aktuális ügyről.

3. A diáktanács dönt a törvény keretei szerint a saját működéséről, saját közösségi életükről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával.

- Évente 1 tanítás nélküli nap programjáról rendelkezhetnek.

- Az intézményi értekezleteken a tanulók érdekeinek képviseletében az őket érintő ügyekben a diákképviselő vesz részt, és ad felvilágosítást a diákgyűlésen.

- Gondoskodik az információ áramlásáról.

- Biztosítja a véleménynyilvánítási jogaikat: SZMSZ elfogadása

- Szociális juttatások odaítélésének elvi meghatározása

- Ifjúságpolitikai pénzekről döntés előtt

- Házirend elfogadása előtt

II. A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola helyi tanterve

II.1 A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tanterv tartalma:

Általános bevezető a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola helyi tantervéhez:

A:

- Választott kerettanterv : 51/ 2012. XII.21. EMMI rendelet 1-7 melléklete
1. számú melléklet: kötelező tantárgyak és minimális óraszámok
2. számú melléklet : kötelező tantárgyak és minimális óraszámok

- A Református Pedagógiai Intézet hit és erkölcstan mintatanterve :

- 1-4 évfolyam Kód: 1,

- 5-8 évfolyam Kód: 2 jóváhagyva : 2013.

A választott kerettantervekben meghatározott óraszámok részben megmaradnak, részben bővítettük a szabadon tervezhető órák hozzáadásával. A bővített tantárgyi tartalmak bekerültek a tantárgyi tervezésbe.

A kötelező tantárgyi óraszámok mellett a helyi sajátosságokat figyelembe véve törekedtünk a folyamatosságra.

Helyi tervezés :

- 2 hittan óra és az egyházi ének legalább 4 féléven keresztül

- Alsóban 4. testnevelésként a néptánc

- 5. évfolyamon tánc és dráma mint választott tantárgy

- 5. évfolyamon a szabadon tervezhető órák terhére 1 informatika

- 8. évfolyamon 2. rajzóra mely média tartalmakat kap.

B: A kötelező, és a kötelezően választandó szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, és óraszámai:

B 1. A kötelező órák :

- a tantárgyi struktúrában elhelyezett órák, melyek a minimális óraszámokból a szabadon tervezhető és az egyházi vonatkozású órákból állnak.

- kötelezően választandó órák, a szabadon tervezett órák, és tantárgyak az órahálóban:

alsó: 1-2. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1-1 óra, matematika 1-1 óra

3. évfolyam: 2 magyar nyelv és irodalom, 1 matematika,

4. évfolyam: idegen nyelv 1 óra magyar nyelv 1 és irodalom, matematika 1

felső: 5 évfolyam: 1 informatika,

1 vizuális kultúra

6. évfolyam: 1 matematika,

1 vizuális kultúra,

1 magyar nyelv és irodalom

7. évfolyam: 1 magyar nyelv és irodalom

1 matematika

1 kémia

8. évfolyam: 1 magyar

1 matematika

1 vizuális kultúra- média

B 2. Kötelezően választandó órák, egyházi órákkal bővített óraháló:

- 1-8. évfolyam + 1 hittannal bővül az óraháló és

- az egyházi ének 4 féléven át heti 1 órában 2- 5 évfolyamig terjedően.

B 3. Szabadon választható órák :

Alsó tagozat felső tagozat felzákóztatás – fejlesztés

tehetséggondozás

Rajzszakkör rajzszakkör szövegértés

Néptánc néptánc helyesírás - szépírás

Dráma dráma matematika

Bibliakör bibliakör idegen nyelv

Énekkar énekkar házi feladat – felkészítő

Furulya informatika csapatépítés

Gombfoci média

Matematika idegen nyelv

Természetbúvár matematika

Sportkör:

röplabda, röplabda

játékos sport,

II.2 Pedagógiai feladataink helyi megvalósítása

1-2. évfolyam: fejlődésbeli különbségek kezelésének főbb módjai:

- Differ méréssel szűrővizsgálat a fejlesztő pedagógus feladata

- Logopédiai szűrővizsgálat

- Differenciált csoportok kialakítása a képességek felmérése után – integrált nevelés

- Fejlesztő foglalkozás tanítási órákon a pedagógiai asszisztens vagy a fejlesztő pedagógus segítségével tanítási órán kívül . munkájukat pszichológus és lelki gondozó segíti.

- Tehetséges tanulók 2. félévtől tehetséggondozó foglalkozásokon vehetnek részt.

- Mozgásfejlesztő foglalkozások lehetősége.

3-4. évfolyam:

Teljesítmény elvárások által meghatározott tanítási és tanulási folyamatok:

A tantervi minimális követelmények teljesítése és elsajátítása tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon valósulnak meg.

Tanulásszervezési folyamat:

Délelőtt a kötelező órák délután egyéb foglalkozások segítik a tanulást,elméleti és élményekre épített gyakorlati foglalkozások keretében.

Cél: élményszerű, ismeretek nyújtása. Tanórán kívüli foglalkozások esetén az ingyenességre kell törekedni.

A tanórán kívül lehetőség van a projektoktatásra:

- egyházi ünnepekre készülés, egészségnap,

- Erdei iskola , kirándulás

- Könyvtári órák

- Múzeumi órák

- Művészeti előadások, kiállítások, színház

Felső tagozat: 5-6. évfolyam

Célok:

- sikeres tanulási folyamatok, és eredményesség a tanulásban.

- Kulcskompetenciák, képességek, és tudástartalmak megalapozása, meghatározása.

- A tanítási órákon az elméleti ismeretek, és a keresztény nevelési tartalmak elsajátítása.

Egyéb foglalkozásokon a képességek szerinti foglalkozásokon való részvétel segíti a tudás elmélyítését, a meglévő képességek fejlesztését, vagy a tehetséggondozást, egészséges életmódra való igényességet, lelki gondozást.

Lehetőség van a választásra.

Projektoktatás:

- egyházi ünnepek,

- hagyományőrzés,

- múzeumi órák,

- művészeti előadások,

- kiállítások,

- kirándulások,

- színház,

- egészségnevelés .

7-8. évfolyam:

Célok és feladatok:

- A megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

- életen át folyó tanulási folyamat igényességének megalapozása,

- keresztyén életre való igényesség kibontakozása,

- pályaválasztás, pályaorientáció.

Megvalósítás:

- Tanítási órákon és azon kívül képesség szerinti foglalkozásokon részvétel

- Önálló ismeretszerzés – vagy tanári segítséggel rendszeres tanulás

- Olvasóvá nevelés kommunikációs képességek fejlesztése

- Előkészítők a középiskolára

- Tehetséggondozó foglalkozások

- Lelki gondozás, bibliakör, konfirmációra előkészítés, gyülekezeti élettel ismerkedés

A tanulók heti és napi terhelése:

Kötelező és választható órák :

Óraszámok: növelhető napi terhelés + óra összesen

1-3 évfolyam: 6 óra/ nap / cs. + 1 hittan + 0,5 egyházi ének 1,5

4. évfolyam 7 óra / nap /cs. + 1 hittan + 0,5 egyházi ének 1,5

5-8. évfolyam 7 óra / nap /cs. + 1 hittan 1

5. évfolyam + 0,5 egyházi 0,5

Egyéb foglalkozások a kötelező és engedélyezett időkeret különbözete terhére szervezett foglalkozások: sportkör, szakkör, bibliakör, fejlesztő felkészítés, tanulási felkészítés/ napközis tanulási idő/.

Mindennapos testnevelés megvalósítása:

Egyéb sport foglalkozás: melyek választható foglalkozások, és nem kötelező. A napi terhelés szerinti tanítási órákon felül megtartott foglalkozások. Általában ebéd utáni időszakra esik. A 2 testnevelés délutáni lehetséges formái : tanítási óra közösségi sport, úszás, néptánc, kirándulás, természetjárás.

A részvétel csak akkor nem kötelező, ha írásbeli igazolással bizonyítja a szülő, hogy gyermeke máshol / egyesületekben, sportkörökben / teljesíti a 2 testnevelés órát.

Óraterv

Az óraháló kerettantervi és helyi változata:

Az általános iskolák óraterve

Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar	7	7	6	6	4	4	3	4
Idegen nyelvek	0	0	0	2	3	3	3	3
Matematika	4	4	4	4	3	3	3	3
Erkölcstan	1	1	1	1	1	1	1	1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek	0	0	0	0	2	2	2	2
Környezetismeret/Természetismeret	1	1	1	1	2	2	0	0
Fizika	0	0	0	0	0	0	2	1
Kémia	0	0	0	0	0	0	1	2
Biológia-egészségtan	0	0	0	0	0	0	2	1
Földrajz	0	0	0	0	0	0	1	2
Ének-zene	2	2	2	2	1	1	1	1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret	0	0	0	0	1	0	0	0
Vizuális kultúra	2	2	2	2	1	1	1	1
Informatika	0	0	0	0	0	1	1	1
Életvitel és gyakorlat / Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1	1	1	1	1	0
Testnevelés és sport	5	5	5	5	5	5	5	5
Osztályfőnöki	0	0	0	0	1	1	1	1
Szabadon tervezhető órakeret	2	2	3	3	3	3	3	3
Rendelkezésre álló órakeret	25	25	25	27	28	28	31	31

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola óraterve

Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar	7 +1	7 +1	6 +2	6 +1	4	4 +1	3 +1	4
Idegen nyelvek	0	0	0	2 +1	3	3	3	3
Matematika	4 +1	4 +1	4 +1	4 +1	3 +1	3 +1	3 +1	3 +1
Hittan	1 +1	1 +1	1 +1	1 +1	1 +1	1 +1	1 +1	1 +1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek	0	0	0	0	2	2	2	2
Környezetismeret/ Természetismeret	1	1	1	1	2	2	0	0
Fizika	0	0	0	0	0	0	2	1
Kémia	0	0	0	0	0	0	1 +1	2
Biológia-egészségtan	0	0	0	0	0	0	2	1 +1
Földrajz	0	0	0	0	0	0	1	2
Ének-zene	2	2 +0,5	2 +0,5	2 +0,5	1 +0,5	1	1	1
Dráma és tánc	0	0	0	0	1	0	0	0
Vizuális kultúra Média	2	2	2	2	1 +1	1 +1	1	1 +1
Informatika	0	0	0	0	+1	1	1	1
Életvitel és gyakorlat / Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1	1	1	1	1	0
Testnevelés és sport	5	5	5	5	5	5	5	5
Osztályfőnöki	0	0	0	0	1	1	1	1
Szabadon tervezhető órakeret	2 +1	2 +1,5	3 +1,5	3 +1,5	3 +1,5	3 +1	3 +1	3 +1
Rendelkezésre álló órakeret: Egyházi órákkal bővítve:	25 26	25 26,5	25 26,5	27 28,5	28 29,5	28 29	31 32	31 32

RENDELKEZÉSRE ÁLL TOVÁBBI 1 HITTAN ÓRA/ OSZTÁLY és 2-5 évfolyamig 0,5 egyházi ének óra melyeket figyelmen kívül kell hagyni a tanulók heti és napi terhelésével összefüggésben. / 110/ 2012. VI.4/ korm. Rendelet 9§. (1) a.

A csoportbontások, és az egyéb foglalkozások szervezési elvei, területei:

Hittan: felekezeti hovatartozás szerint katolikus és református csoport

Idegen nyelv: osztályonként külön csoportban, kimenő oktatás a német nyelv külön csoportban

Felsőben: haladás szerinti bontásban

Csoportbontás a létszáma: a csoportok szervezése a minimális csoportlétszámhoz igazodva szervezhető ez a szám: 23 fő

II.3 MELLÉKLETEK:

I. melléklet

Csatolt dokumentumok:

- Elfogadó nyilatkozatok (pedagógusok, diákönkormányzat, szülők, fenntartó)

- Fogadalomszöveg diákok és pedagógusok részére

Az iskola működését meghatározó egyéb dokumentumok:

a) Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

b) Házirend

c) DÖK szabályzata

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Pedagógiai Programját, elfogadták az iskola pedagógusai.

Véleményezési nyilatkozat

A Szenczi Molnár Albert Ref. Általános Iskola módosított pedagógiai programját a Diákönkormányzat vezetősége és tagjai 2013. ………………………… megtartott diákönkormányzati ülésen megismertük és gyakoroltuk véleményezési jogunkat.

A módosított Pedagógiai Programot a DÖK részéről véleményeztük és az abban leírtakat elfogadtuk.

Budapest, 20………………………………..

A DÖK vezetősége nevében: ...........................................................................

DÖK elnök

Véleményezési nyilatkozat

A Szenczi Molnár Albert Ref. Általános Iskola módosított pedagógiai programját a szülői szervezet tagjaként 2013. ………………………… összehívott tájékoztatón megismertük és gyakoroltuk véleményezési jogunkat.

A módosított Pedagógiai Programot a szülők részéről véleményeztük, és az abban leírtak megvalósítását támogatjuk.

Budapest, 20………………………………..

A szülői szervezet nevében: ............................................................................

szülő

ELFOGADÓ NYILATKOZAT

Orbán Kálmán elnök-lelkész, A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola igazgatótanács elnöke és fenntartója nyilatkozom arról, hogy a fenti iskola Pedagógiai Programját megismertem.

Figyelembe véve az elkészített szakvéleményt - amely a Pedagógiai Programot elfogadásra javasolja -, a fenntartó testület nevében elfogadom, megvalósítását támogatom.

Megvalósításához Isten gazdag áldását kérem.

Budapest, 20……………………………………………………..

...............................................................................................................

Orbán Kálmán elnök-lelkész